Gazdasági fejlődés.

Teljes szövegű keresés

Gazdasági fejlődés.
A XIX. század negyvenes éveiben a gazdasági téren is általános fellendülést észlelhetünk. 1842-ben kezdődtek a nagyobb arányú erdősítések. Ebben az évben ültették a czeglédi határoldalon a 65 holdas nyárast. 1846-ban pedig a réteket fenyegető homok megkötésére 42 hold területet erdősítettek. 1848–49-ben és az utána következő években ment végbe Szépe Lajos másodbírósága alatt a homok erdősítése, az így erdősített terület 2350 hold. Ezektől a beerdősített területektől, melyeket a közlegelővel együtt 1870-ben felosztottak, meg kell különböztetni azt az őserdőt, mely a város határának nyugati részén a czeglédi határtól félkoszorú alakjában Kecskemét irányába mintegy 5000 holdon terül el s „Nagy” és „Csókás” erdőnek neveztetik. Ez az erdő, mely úgy mint régente, most is 20 éves (vágással) kihasználással (1889-ben) megállapított üzemterv szerint kezeltetik, 6/7 részben a városi közönség és 1/7 részben a helybeli nemesség (közbirtokosok) földesúri jogosultságát alkotta. A városi közönség alatt a város határában ingatlannal rendelkező lakosokat értették és ezek birtokarányban (quota szerint) részesedtek az erdőhasználatban, mely így 1848-ig tartott. Ekkor a nemesség önként lemondott jogosultságairól s befizette 1850-től kezdve nemesi birtokai után is azt a redemptionális arányösszeget a város törlesztő pénztárába, a mely örökváltságot a nem-nemesi birtok után 1820–1830-ig tíz éves részletre felosztva, a kőrösiek a volt földesuraknak fizettek s ezzel az erdőjogosultak között fennállott megkülönböztetés megszünt és ma ez erdő az osztatlan közös használatra kötelezett erdőjogosultságé. A szőlőmívelés és gyümölcstermelés régente is jelentős gazdasági ág volt Nagykőrösön; már Bél Mátyás dicséri veres boráról a várost, majd Losonczy István kőrösi tanár, a híres „Hármas Kistükör”-ben, mely közel egy századon át a ref. iskoláknak csaknem egyedüli földrajzi (verses) kézikönyve volt, ezt írja: „Itt vagyon Czegléd is, Kőrös Kecskeméttel – Gazdag három város vörös bor szürettel.” A város belterületén a fásításnak és a szőlőhegyekben a nemesített gyümölcs-, különösen a híres kőrösi (spanyol) meggyfák ültetésének a lakosság körében való megkedveltetése Magyar Pál volt polgármester, később a város első kir. közjegyzőjének, a kiváló pomológusnak elévülhetetlen érdeme. A gazdasági fellendülés terén kiváló érdemei vannak Vajda László városi főjegyzőnek, a bécsi egyetemi hasonnevü kiváló orvostanár atyjának, a ki a város pénzügyeit az 1850-es években alaposan rendezte, Galgóczy Károly pedig, mint gazdasági intézeti tanár, 1849-ben a vasekék (Vidacs-ekék) használatát hozta be s 1851-ben ő vette először mívelés alá a város alsó részén levő „Gát”-ot, mely az 1840-es években még mocsaras terület volt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem