Fölszabadulás.
Fölszabadulás.
1686-ban, Buda várának visszafoglalása után, Kőrös városa is felszabadult a török iga alól. A felszabadító háború folyamán a kóbor török katonák rabolták s pusztították a vidéket, mire a védetlen helyekről, mint Czeglédről, Vásárhelyről, Szentesről, számosan menekültek Kőrösre. Az 1686. évi hadjárat befejezte után egy csapat császári katonaság szállotta meg Kőröst és Kecskemétet. Mivel ekkor Szeged és Arad még török kézben volt, hogy az esetleges meglepetéseket megakadályozzák, a templom körül mély árokkal ellátott sánczot hánytak s onnan kiindulva, az egész várost megerősítették, úgy hogy nyugatról és keletről csak felvonó hídakon át lehetett a városba bejutni; éjszak és dél felől szintén egy-egy kaput építettek, melyekhez állandó őrséget alkalmaztak. A felszabadító hadjárat óriási áldozatot rótt a lakosságra. Csupán 1686-ban 15.000 frtot kellett a városnak a katonaság eltartásáért fizetnie. E mellett a császári katonaság az összes lábas jószágot elkobozta s 1686-ban az egész városban csupán egy tehén maradt meg, melyet az eklézsia pinczéjében rejtettek el. A törökök, bár Budát elveszítették, Kőrösről nem mondtak le. S hogy a polgárságát megnyerjék, 1687-ben Péterváradról oltalomlevelet küldtek nekik, de egyúttal a város adóját is követelték. A város polgársága, a törökök pusztításaitól tartva, kénytelen-kelletlen engedelmeskedett, sőt még 1688-ban is Nándorfehérvárra küldte be adóját, a melyről nyugtát kapott.
