Első okleveles adatok.
Első okleveles adatok.
Okleveles adataink azonban csak Róbert Károly király korától kezdve vannak Kőrösről. Első ízben 1317-ben kelt levélben szerepel, mely alkalommal a király saját birtokának mondja. (Anjouk. Okmt. I. 413) Majd a budai káptalan 1368 okt. 2-án kelt határjáró levelében fordul elő Kőrös, Kecskeméttel egyetemben, mint az óbudai apáczák czeglédi birtokával határos község. (Orsz. Llt. Dl. 5696.) 1382-ben Kőrösnek Erzsébet királyné, Nagy Lajos király neje volt a földesura. (Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földr. I. 22.) 1390-ben Mária királynő Kőrös helységet, Serkei Dezső mesternek adományozta, a kit azon a czímen iktattak a helység birtokába, hogy az itt fizetni szokott földesúri adót vagy tributumot szedhesse; Körösön tehát szorosabb értelemben vett jobbágyi viszony már ekkor sem állott fenn, mert ha voltak is földesurai, azok itteni birtokaikat közvetetlenül nem használták, hanem a helység nekik bizonyos földesúri adót fizetett.
A XV. század elején, a Serkei Dezsőfiek és a Kaplaiak vagy Jolsvaiak bírták a helységet. 1423-ban Jolsvai György zólyomi főispán, továbbá Serkei Lőkös László és János voltak a helység földesurai. Ebben az évben ugyanis Zsigmond király a Kőrös és Kecskemét körüli kun helységek részére kiállított szabadalomlevelében Jolsvai György zólyomi főispánnak, valamint a Serkeieknek, illetőleg ezek tisztjeinek és vámszedőinek meghagyta, hogy a kunokat szabadságaikban háborgatni, avagy letartóztatni és mind Kőrös helységben, mind Kecskemét városában tartatni szokott – a kunokra nézve idegen – bírói szék előtt elitélni ne merészeljék. 1435-ben Kőrös királyi birtokként több más jószággal egyetemben Özdögei Besenyő Miklósnál volt zálogban. (Fejér X. 8. 653.) E két utóbbi oklevélben Kőrös még faluként (possessio) szerepel, de a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött s 1467-ben kelt oklevél szerint Nagykőrösnek már városi kiváltságai voltak. Ekkor a Pásztohi családnak voltak itt birtokai, míg egy 1465-ben kelt oklevél a Káta nembeli Kátai családnak itteni jobbágyairól tesz említést.
