Birtokviszonyok.
Birtokviszonyok.
Az 1760-ban foganatosított összeírás szerint a város határában 324 telek volt. Ebből a gróf Keglevich család birtokában volt 128, a gróf Forgách családé 48, a Mokcsay családé 35, a gróf Sztárayaké 37, a Ramocsaházy családé 19, a Rétheyeké 13, a Nyáregyházi Nyáryaké 11, a Beretvás családé 3, a Dabasi Halászoké 1, a Dőry családé 9, a Batik családé 5, az Inárcsi Farkas családé 4, a Sypos családé 7, a Pap családé 4, a Szívós családé 2, a Jó, Csete, ’Sigray, Kalocsa, Komoróczy és Vaikó családoké 1–1.
1768-ban József trónörökös, a későbbi császár, látogatta meg a várost, de csak átutaztában és Kecskeméten szállott meg. Nagykőrös ekkor 28 hámos és két nyerges lovat állított ki előfogatra.
A XVIII. század közepén a gróf Keglevich család, mint a város egyik földesura, arra törekedett, hogy a várost minél szorosabb földesúri hatósága alá vonja, vagyis hogy az arányosítást keresztülvigye. E végből 1758-ban a város ellen „ex usu proportionali” czímen pert kezdett, de a család ezúttal nem ért czélt. Ezért 1804-ben „ex iure proportionali” czímen egy másik arányosítási pert indított. E per folyamán más családok is törekedtek a várostól fizettetni szokott járulékok megváltoztatására s ezért ők is csatlakoztak a gróf Keglevich családhoz. A városi tanács, belátván, hogy az arányosítás esetleges behozatala a polgárságra káros lehet, azért még a per folyamán a földesúri joggal bíró családoknak egyezséget ajánlott fel. A családok, tekintettel a per kétes kimenetelére, készségesen hajlottak az egyezségre. Igy jött létre a gróf Sztáray, a Sypos és a Bay családokkal az egyezség. Több család azonban pert is indított a város ellen; ezek közül csakis az Uhlarik-család lett nyertes. 1818-ban Nyársapát és Tetétlen pusztákat a gróf Forgách és Aspermont családoktól, majd 1820-ban a gróf Keglevich és Forgách családoktól a város örök áron megszerezte.
