Nemzeti iskolák.
Nemzeti iskolák.
A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korszakával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egy részét Erdélyi Józsefnek; a budakerületi nemzeti iskolák felügyelőjének adják bérbe. A márczius 7-én Pesten tartott vármegyegyűlés jegyzőkönyve erről így szól:
Előterjeszti első alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midőn a megyének budai curiális háza, nem közönséges költséggel kijavíttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak felső emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetéből, bérbe adassék; ezt most a földszinten a lépcső mellett levő egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel, udvari és padlás helyiségekkel együtt, főtisztelendő Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plebános, miután a buda-kerületi nemzeti iskolák felügyelői tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator úr őnagyságánál már nyilatkozott is; csak az van tehát hátra, hogy a főtisztelendő úrral, a ki jelen van, a bér iránt nyilvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozza, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megye közönségének összejöveteleket és nyilvános gyűléseket tartani. Meghagyatik főpénztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetőséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig is lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyző, (aláirva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelője.*
Eredetije latin nyelven. – Galgóczy: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monografiája.
A budai tankerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér és Heves vármegyék, a Kis-Kunság és a Jászság tartoztak, 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket érdeklőleg csak Pesten, Váczott, Czegléden és Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott, Félegyházán és Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.*
V. ö. Fináczy: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában.
