Kisdedóvók.
Kisdedóvók.
Pest, Pilis és Solt vármegyék 1839–40. évi országgyűlési követei 1840 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint: kívánták egyebek mellett, hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen előmunkálatokat. A kisdedóvás terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelendő ki. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden, Halason, Kalocsán, Nagykőrösön, Promontóron (Budafok), Ujpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. 1877-ben a következő helyeken találunk kisdedóvóintézeteket:
Czegléd, egyleti 136 gyermek, 2 óvónő, Gödöllő, magán, 61 gyermek, 1 óvónő; Kalocsa, r. kath. 260 gyermek, 4 óvónő; Kecskemét, közs., 137 gyermek, 2 óvónő; Kiskőrös, közs., 132 gyermek, 1 óvónő; Kiskunhalas, egyleti, 60 gyermek, 1 óvónő; Monor, magán, 43 gyermek, 1 óvónő; Nagykőrös, magán, 101 gyermek, 2 óvónő; Ujpest, magán, 62 gyermek, 1 óvónő; Vácz, egyleti, 90 gyermek, 1 óvónő. 1883–4-ben: Aszód, magán, 45; Czegléd, egyleti, 75; Kalocsa, róm. kath:, 280; Kecskemét 2 közs., 78, 2 magán, 79; Kiskőrös, közs. 108; Kiskunhalas, közs. 120; Kunszentmiklós, egyl., 77; Nagykőrös, 3 közs., 243; Solt, ref. 33; Ujpest, közs., 205; Vácz, egyl. 101 gyermekkel.
A kisdedóvók a következők:
A legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. Az I. és II. sz. 1892-ben, a III. 1900-ban, a IV–VI. 1902-ben, a VII. 1903-ban, a VIII. 1908-ban nyilt meg. Áll. kisdedóvó van Bián (1885.) Kispesten 7. (I.–VI. sz. 1903, az áll. munkástelepi 1909.) Budafokon 5. (I. sz. 1886, II. 1888, III. sz. 1892, IV. sz. 1900, V. sz. 1907.) Soroksáron 5. (1902.) Rákoskeresztúron 4. (I. sz. 1902, II–IV. 1909.) Rákospalotán 4. (I–II. 1899, III–IV. 1900.). Pilisvörösváron 3. (I. 1885, II. 1896, III. 1903.) Békásmegyeren 2. (I. 1903, II. 1906.) Budakeszin 2. (1904.) Csepelen 2. (I. 1885, II. 1909.) Dunabogdányban 2. (I. 1902, II. 1904.) Dunavecsén 2. (I. 1905, II. 1908.) Piliscsabán 2. (I. 1902, II. 1908.) Pomázon 2. (I. 1886, II. 1901.) Rákosligeten 2. (I. 1900, II. 1902.) Solymáron 2. (1903.) Taksony 2. (I. 1885, II. 1908.) Tökölön 2. (I. 1894, II. 1908.) Budakalászon 2. (I. 1902., II. 1908.) Albertfalván (1900.) Aszódon (1902.) Czinkotán (1890.) Csobánkán (1902.) Csömörön (1895.) Hartán (1894.) Kistétényben (1907.) Nagykovácsiban (1894.) Nagytétényben (1885.) Pilisszántón (1897.) Pilisszentivánon (1908.) Pilisszentkereszten (1903.) Rákosszentmihályon (1907.) Szigetújfaluban (1903.) Szigetcsépen (1893.) Torbágyon (1887.) Törökbálinton (1903.) Ujpesten (1896.) egy-egy óvóda.
Községiek: Abony, Alberti, Czegléd (6 kisdedóvó), Dunapataj, Dömsöd, Gödöllő, Irsa-Kiskunlaczháza, Kiskunfélegyháza (4), Nagykáta, Nagykőrös (4), Pilis, Ráczkeve (3), Solt, Szigetszentmiklós, Szentmártonkáta, Szalkszentmárton, Ujpest (8), Fülöpszállás, Izsák, Keczel, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Nemesnádudvar, Sükösd, Szabadszállás.
Róm. kath.: Budaőrs (2), Fót, Szentendre, Törökbálint, Üröm, Vácz (2), Zsámbék (3), Fajsz, Foktő, Hajós, Kalocsa, Kiskúnmajsa.
Magán: Gödöllő, Perbál.
Az Országos Magyar Iskolaegyesület 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg első egyesületi kisdedóvóját. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg működését a szigetszentmártoni, 1889 deczember havában a dunaharaszti, 1891-ben a pesthidegkúti, 1892-ben a sződi, 1893-ban a szigetbecsei, 1901-ben a szentendre-izbégi, 1903-ban a pilisborosjenői I. sz. s 1907-ben itt a II. sz. Solymáron 1891-től 1900-ig, Békásmegyeren 1897-től 1907-ig tartott fenn az egyesület óvódákat, a melyeket azután államivá tettek. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10,000 idegen ajkú (német, Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. A nőegyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is.
Menedékházak: Alsónémedi, Apostag, Bogyiszló, Budajenő, Dusnok községiek, Gyömrő, Kalocsa (egyleti), Kiskunmajsa és Soltvadkert (magán), Nagytarcsa, Ordas, Tahitótfalu, Tass, Üllő és Uszód.
A kecskeméti ref. egyház 1807. évi jegyzőkönyve az új városban „magában támadt kisdediskolákról” beszél. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóintézet; az óvó illetménye lakáson kívűl 120 frt, s a gyermekektől havi 30 kr. Ez óvóda mint róm. kath. jellegű szünik meg 1865-ben. A város az első óvódát 1869-ben állította föl. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. Nagykőrösön a ref. egyház 2081840–41-ben állított kisdedóvódát, mely 1858–59-ig működött. 1871-ben az itteni nőegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely, 1876-ban rendes óvoda), 1875-ben pedig a város egy másikat. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. Kalocsán az iskolanénék vezetése mellett 1868 május 1-én nyílt meg az óvoda. Monoron 1878-ban magánjellegű kisdedóvó-intézet keletkezik. Kunszentmiklóson 1880-ban a nőegylet alapít óvodát, mely 1889-ben községivé lett. Kiskunfélegyházán 1882-ben nyílik meg az I. sz., mint egyesületi, most községi. (Itt most négy van.) Gödöllőn szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsővárosban), a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gyermek számára); az alsóvárosi 1892-ben nyílt meg. A törökbálinti róm. kath. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz plébános, a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nyilik meg az első óvoda. Fóton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczéről nevezett irgalmas testvérek házában. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. Abony, Dunapataj, Fülöpszállás, Solt ugyanekkor, Irsa község 1893-ban szervez óvodát. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az első magán jellegű óvoda, a mikor Gyömrőn is keletkezik óvoda községi jelleggel. Dunavecsén, Nagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák, Irsán ugyanekkor községi épül. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetűek.
