Áll. elemi iskolák.
Áll. elemi iskolák.
1883–4-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében volt áll. el. iskola: Domonyvölgyön 1 tantermü, 42; Erzsébet-Kossuthfalván 1 tantermü fiú és 1 tantermü leány, 197; Felsődabas 1 tantermü fiú és 1 tantermű leány, 116; Dunaharaszti 2 tantermü leány, 106; Pesthidegkút 1 tantermű fiú- és 1 tantermű leány, 161; Kiskunfélegyháza 1 tantermű, 50; Kispest 1 fiú- és 3 leány, 357; Kistétény 1 tantermű 91, Budafok 4 tantermű leány, 275; Pestszentlőrincz p. 1 tantermű, 40; Taksony 2 tantermű leány, 112; Ujpest 31 tantermű, 3 fiú és 3 leány, 1948; Vörösvár 2 tantermű leány, 150 tanulóval. Az 1909–10. tanévben az áll. el. isk. tanterme: 484, a tanitók, tanitónők száma: 497. Az áll. el. iskolákba összesen 34.316 tanuló járt, (fiú 17.173, leány 17.643). Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg: magyar 22.522, német 10.402, tót 1230, szerb 266, horvát 8, ruthén 3, egyéb 45; vallásra nézve pedig ekként: róm. kath. 26.513, gör. kath. 74, gör. kel. 14, ág. h. ev. 1053, ref. 4175, unit. 3, baptista 41, izr. 2442, egyéb 1. Ebből a számból esik a mindennapi iskolára 30,791, az ismétlőre 3525. Ez utóbbi számból a gazd. ism. iskolára 1360.
A legnépesebb állami elemi iskola az újpesti, a mely 1880 óta, a mikor a 13 tantermű községi iskolát államosították, oly rohamosan fejlődött, hogy itt ma már 98 tanerő (46 férfi, 52 nő) működik. Növendékeinek száma 5482. Az iskolák 12 körzetre oszlanak. Az Attila-utczában, Erzsébet-utczában, Ferencz József-téren, Lőrincz- és Toldi-utczában 16 tantermű épületek vannak, a melyek az 1900–1902. években épültek. A Tavasz-utczában épen most van építés alatt egy újabb 18 tantermű égület, az Árpád-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. Az iskolatanács 1869-iki jegyzőkönyvben szerepel, hogy Ujpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el, két osztálylyal. Biztosította már a tanítói javadalmat is. A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki.
Erzsébetfalván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanerővel, itt 1874-ben egy tanerős magán-, 1878-ban egy tanerős községi iskola volt. Jelenlegi tanerőinek száma: 56 (20 férfi és 36 nő.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban, a Gyár- és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épűlt. 1885-ben 5, 1900-ban 32, 1905-ben 45 tanerő működik. 1907-ben a Rózsa-utczán új körzet alakult.
A kispesti állami elemi iskolát 1879-ben szervezték. Az iskolák a belső területen ma már 6 körzetre oszlanak, nem számítva bele a különvált pestszentlőrinczit; a tanerők száma 56 (22 férfi és 34 nő). 1907-ben az Erzsébet-, 1909-ben a Rendesy-telepen nyíltak meg új iskolák. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. A Petőfi-utczában van egy 16 tantermű modern épület, (1902-ben épült), új építkezések folyamatban. Az Erzsébet-telepen két tantermű angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. Kispestre nézve az iskolatanács jegyzőkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfelügyelő azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen, hogy „új községi elemi iskola felállítását jelentették be Kispestről, hol eddig semminemű iskola nincs.”
Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát, 1902-ben a róm. kath. fiúiskolát is államosították, még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermű állami iskola. A tanerők száma 21, (8 férfi, 13 nő). Kelenvölgyön két tantermű angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben.
A dunavecsei m. kir. áll. iskola.
A pomázi m. kir. áll. iskola.
A pestszentlőrinczi m. kir. áll. iskola.
Az erzsébetfalvi m. kir. áll. iskolák.
211Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tantermű állami elemi leányiskola. Ezt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. Az iskolák 3 körzetre oszlanak. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 nő). Egy középponti 7 tantermű iskola építése, továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán, a hol 1907-ben épült iskola, még két új épület emelése most van folyamatban.
A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Itt ma 7 férfi és 10 nő működik.
A legtöbb állami elemi iskola a pomázi járásban van. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári, a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek, 10 tantermű. A pomázit 1901-ben szervezték; 8 tanerős; a dunabogdányit, mely 7 tanerős, 1902-ben, a solymárit 1902-ben, a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. Az előbbi 7, az utóbbi 5, illetőleg 1 tantermű. Budakalászon 1902-ben nyílt meg az állami iskola, 5 tanerős. Négy-négy tanerősek: a nagykovácsi (szervezési ideje 1885), pesthidegkúti (1880), piliscsabai (1902), pilisszentiváni (1894). Három tanerősek a csobánkai (1901), pilisborosjenői (1909), pilisszántói (1885), pilisszentkereszti (1902). Pilisszentlászlón 2 tanerős iskolát 1904-ben, Leányfalván egy tanterműt 1907-ben szerveztek. – Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó Csurgay-majorban 1886-ban, illetőleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát, a mely 8, illetőleg 1 tantermű. Felsődabason két tanerős iskolát 1881-ben, Alsódabason egy tanterműt 1907-ben szerveztek. – A biai járásban a már említett budafoki iskolán kívül még a következő községekben szerveztek állami elemi iskolákat: Budakeszin 1902-ben (5 tantermű), Nagytétényben 1884-ben (4), Törökbálinton 1885-ben (4), Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben (2). – A dunavecsei járásban Dunavecsén 1905-ben (10), Szalkszentmártonban 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). – A gödöllői járásban Rákosszentmihályon 1884-ben (10), Rákosligeten 1900-ban (7), Isaszegen 1905-ben (7), a Czinkotához tartozó Mátyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). – A monori járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12, illetőleg 2 tantermű), Czeglédberczelen 1895-ben (7), Nyáregyházán 1885-ben (3). – A nagykátai járásban Tápióbicskén 1901-ben (7 tantermű). – A ráczkevei járásban a már említett erzsébetfalvi és soroksári iskolákon kivül: Csepelen 1884-ben (9), Tökölön 1889-ben (6), Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-ligeten 1909-ben (1), Taksonyban 1883-ban (3), Áporkán 1905-ben (2), Majosházán 1896-ban (2), Szigetújfalun 1885-ben (2), Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszentmártonban 1885-ben (1 tantermű). – A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Sződrákoson 1904-ben (1). – A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermű).
