Tanügy.
Tanügy.
Kecskemét város tanügyi viszonyai magas fokon állanak. A városban a tanintézetek minden faját megtaláljuk, a kisdedóvótól az akadémiáig. Mind az egyházak, mind a város nemes kötelességének tartja a közoktatásügyi intézmények fejlesztését; erre vall, hogy a város költségvetésében a tanügyi kiadások 285.957 K 58 fillérrel szerepelnek. A város tanintézetei a következők:
Az első kisdedóvó Németh László jómódú lakatos kezdeményezésére 1862-ben keletkezett, de csak akkor szilárdult meg, midőn 1871-ben községivé változott. A másodikat és harmadikat 1874-ben állította a város, a negyediket pedig 1899-ben. Jelenleg ebbe a négy városi kisdedóvóba kb. 450 gyermek jár. Az évi fönntartás 9219.70 K. Van 4 óvónő és 4 dajka.
Az elemi oktatás első nyomát a katholikusoknál 1644-ben, a reformátusoknál 1716-ban találjuk, hol ekkor már 3 tanító működött. Mikor az ág. ev. egyház 1792-ben megalakult, nyomban iskolát állított, míg az izr. hitközség 1840-ben állította föl négyosztályú iskoláját. A gör. kel. egyháznak is volt elemi iskolája, mely szintén községi segélyben részesült. 1856-ban fölállította a város a tanyákon az alsó 10 községi jellegű iskolát, melyek azonban a felekezetek felügyelete alatt álltak. A ref., ág. ev. és gör. kel. népiskolákat az 1868-iki törvény alapján rövid időn belül községesítették, míg a róm. kath. csak 1876-ban, az izr. pedig 1877-ben szünt meg. Ma a népoktatás teljesen a város kezében van és ezt a czélt 9 városi és 30 pusztai iskola szolgálja. A városban van 9 iskolaépület, 42 osztálylyal és 46 tanítóval; az iskolák ezek: I., II. és III. kerületi, középponti, Mária-városi, Kurucz-téri, Kistemplomtéri, Muszáji és Csongrádi-utczai kisegítő elemi iskola. A pusztákon van 30 iskolaépület, ugyanannyi tanítóval és 124 osztálylyal. A pusztai iskolák a következő helyektől nyerték nevüket: Felsőalpár, Klábertelep, Ballószeg, Szarkás, Urrét, Pusztaszer, Kismatkói-út, Izsáki-út, Vágójárás, Felsőszentkirály, Alsószentkirály, Felsőszékdülő, Alsószékdülő, Borbás, Gátér, Városföld, Alsóvárosföld, Halesz, Helvécziatelep, Felsőágasegyháza, Ágasegyháza, Kisfái, Talfája, Lakitelek Szikra, Katonatelep, Budai-út, Benei-út, Felsőcsődör és Monostor. A városi és pusztai elemi iskolák összes évi költsége 176.672 K, ebből 34.990 K államsegély, 111.850 K-át pedig a város fizet, a mit részben az 5% iskolai pótadóból fedez. A tankötelesek száma az 1908–9. isk. évben a következő: 6–10 éves 8891, járt 6442; 12–14 éves 3721, járt 2528; 15 évnél idősebb 316, járt 212; összesen 12.928 tanköteles, a kik közül 9182 járt csak iskolába, 3746 pedig nem. – Az V.–VI. fiú-osztályok részére slöjd-tanfolyam van a kézügyesség fejlesztésére.
A mesterinasok oktatása az abszolutizmus alatt 1885-ben kezdődött, 3–3 osztályú kath. és ref. vasárnapi iskolában. A mai alsófoku ipariskolát 1883-ban nyitották meg, egy előkészítő és három első osztálylyal, de 1885–86-ban már háromosztályúvá bővült. Az alsófokú kereskedelmi iskola 1884-ben nyilt meg. Jelenleg az inasiskola a régi törvényszék épületében van. A tanítást a két rendes tanár és kisegítőkként az elemi iskolai tanítók végzik. Tanulók száma 540 iparos és 130 kereskedő-inas. Fönntartási költség 15.654.80 K, melyből 1400 K államsegély.
A nőipariskolát a Jótékony Nőegylet alapította s 1885-ben nyitotta meg. Először bérelt, ma saját házában működik, egy igazgatónővel és egy ipartanítónővel. Három: fehérnemű, felsőruha szabó és varró, vegyes és díszmunka-tanfolyamból áll. Költsége 4522 K, melyhez a város 1200 és a Nőegylet 1714 K-val járul.
A földmívesiskola első alakjában 1872-ben nyílt meg, 44 tanulóval; fokozatosan háromosztályúvá fejlődött, de a IV. osztályt csak 1877-ben állították föl. A város 200 hold földet engedett át az intézetnek s az 1887-től húzódó tárgyalások eredményeként, mint állami földmívesiskola, 1895-ben nyílt meg. Két osztálya van s a tanári kar hat tagból áll: igazgató, segédtanár, két ösztöndíjas gazdasági segéd, kertész és ösztöndíjas népiskolai tanítónő. Nyári szünidei tanfolyam is van, 20 férfi és 20 nőtanító részére; az évi költség 24.000 K.
A vinczellér-iskola az áll. Miklóstelepen keletkezett 1901-ben. Egy évfolyama van. Az elméleti oktatást a telep igazgatója, a gyakorlatit a két tisztviselő végzi. A tanítványok száma évente 40.
A siketnéma-intézet 1900-ban kezdte meg nemes hivatását. Az állam a tanárokat fizeti, a város a dologi kiadásokat fedezi. A 8 osztályba 82 növendék jár, kiket 8 szaktanár, két bejáró óraadó és két hitoktató tanít. Az intézet legközelebb fölépülő új házát internátussal is ellátják. A szegénysorsú növendékek támogatásáról a Siketnémákat Gyámolító Egyesület gondoskodik. A város kiadása 4496 K.
A polgári leányiskola 1852-ben nyilt meg, két osztálylyal, de mivel kath. jellegű volt, a város 1861-ben a reformátusoknak is állított hasonló iskolát. 1875-ben e két intézet háromosztályú polg. leányiskolává alakult, míg a IV. osztály 1880-ban nyílt meg. Jelenleg mint állami intézet saját díszes épületében működik s négyosztályú elemi iskolával kapcsolatos. Az elemibe 237, a polgáriba 327 növendék jár, összesen 10 tanterembe, mert a polgári két alsó osztálya párhuzamos. Tanerők száma az elemiben 4, a polgáriban 10. A városnak 20.980 K 80 f-be kerül.
A városi zeneiskola 1894-ben nyílt meg egy igazgatóval és egy tanárral, hegedű- és zongoraszakra. 1895-ben a czimbalom- és később a karének-tanszakot, legujabban pedig a magánének-, zeneszerzés-, gordonka- és fúvóshangszerek tanszakát is fölállították. Tanárok száma, az 353igazgatón kívül, hat. Látogatta 164 növendék. Költsége 17.392 K, melyből 2000 K államsegély, tandíjból befolyik 7867 K, a hiányt a város fedezi.
A ref. főgimnázium keletkezési idejéül az 1599. évet jelölik meg. Kezdetben hat osztálya volt. 1807-ben kétéves encziklopédiai tanfolyamot is állítottak föléje, hol a mennyiségtant, bölcsészetet, egyetemes történelmet és theologiát tanítottak, de ez két év mulva megszünt. 1831-ben kétéves bölcsészeti tanfolyamot s 1835-ben liczeum czímet kapott. 1854–55-ben algimnázium, de a város támogatásával újra kifejlődött, sőt három bölcsészeti osztályt is nyert. A főiskola kezdetben egységes igazgatás alatt állt, 1857-ben a theologia, 1865-ben a jogakadémia vált ki, 1870-ben pedig a III. bölcsészeti osztály szűnt meg. Mai szervezetét 1883-ban nyerte. Az oktatást az igazgató és 15 tanár végzi. Növendékek száma 292, vizsgázott 274. Az iskola államsegélye 24.000 K, a várostól pedig 4000 K hozzájárulást kap.
A róm. kath. főgimnáziumot 1713-ban alapította gróf Koháry István. A tanítást 1715-ben kezdte meg három kegyesrendi tanár. Eleinte öt osztályból állt, három grammatikai és két felső osztályból, mely utóbbiakban a poétikát és retorikát tanították. 1759-ben már 480 tanulója volt. 1777 után háromosztályúvá sülyedt, 26 tanulóval, de 1806-ban újból hatosztályú lett s egy év mulva már 282 tanulója van. 1832-ben új épületbe költözött, melyet 1849-ben kórháznak használtak a császári katonák. Az abszolutizmus alatt majdnem megszünt és csak 1859-től kezdett fejlődni s 1863-ban megvolt az első érettségi. 1888-ban a tornacsarnokkal, 1893–94-ben a sas-utczai szárnynyal egészítették ki. Az iskolában 13 piarista, egy torna- és egy rajztanár működik; a növendékek száma 278, vizsgázott 264. Az évi költség 36.988, melyből a város 5250 K-át fizet.
A reáliskola 1855-ben kezdte meg a működését s 1858-ban már háromosztályú alreáliskola volt, de 1861-ben megszünt. 1870-ben újra megnyílt s fokozatosan fejlődött tovább, míg 1878-ban 8 osztályú főreáliskolává alakult. Ma a tanári személyzet 15 rendes, 3 kisegítő tanár és a hitoktatók. Tanulók száma 196. A költségekhez a város 4040 K-val járul.
A ref. jogakadémia két évfolyamát 1836-ban szervezték a ref. főiskolán, de a jogtanítás szünetelt a szabadságharcz alatt és után 1860-ig. 1863-ban a jogi tanfolyamot is három évre terjesztették ki. 1874-ben szervezték négy évfolyamúvá, ekkor a város tekintélyes kötelezettséget vállalt magára. Jelenleg van hat rendes és két rendkívüli tanára, kik közül ötöt a város fizet 22.000 K-val, a dunamelléki ref. egyházkerületre 3890, a kecskeméti egyházra 7714 K esik. Hallgatók száma 101.
