Egyházak.
Egyházak.
A város legjobb egyetértésben élő lakossága négy nagyobb és több kisebb egyház köré csoportosul. A hitfelekezeteknél vezetett statisztikák alapján a népesség 1909 végén 65.519 lélek, a kik vallás szerint így oszlottak meg: róm. kath. 46.752, ref. 15.201, ág. h. ev. 890, gör. kath. 62, gör. kel. 54, unit. 14 és izr. 2546. Szervezett egyházközség van hat, melyek rövid leírása a következő:
A róm. kath. egyház a kereszténység fölvétele utáni időben alakult s plebánosa a XV. század végén szerepel. Az első parochia 1548-tól kezdve a ferenczesek birtokában volt, kiknek temploma 1660–1670 között épült. A plebánia vezetését 1772-ben adták át a ferencziek, kiknek ma öt tagjuk van. A plebániatemplomot 1774-től 1799-ig, tehát 25 évig építették. 1819-ben a templom és torony teteje leégett, 1859-ben pedig a vihar a keresztet törte le a csonka toronyról. A mai torony 1863-ban készült. 1900-ban a templom belsejét újra festették. A hívek lelkiszükségletéről a plebános mellett három káplán és a hitoktató gondoskodik. A kegyes tanítórend temploma 1820-ban épült, a mely évben Czollner Mihály gazdag helybeli vaskereskedő és neje Béni Erzsébet a Szent-Erzsébet templomot állíttatta. 1907-ig a nagytemplomhoz tartozó plebánia segédlelkészei látták el, de azóta önálló plebánosa van, egy segédlelkészszel, kik a templomokban és imaházakban is végzik az istentiszteletet. – A ref. egyház akkor alakult, midőn a magyar protestánsok 1567-ben a debreczeni zsinaton Kálvin rendszerét fogadták el, mert addig a hívek lutheránusok voltak és mint ilyenek, 1564-ben megegyeztek a katholikusokkal a templom közös használatára. Később fatemplomot építettek, de az 1678-ben leégett. A mai templom 1684–1688-ban épült. Ezenkívül még egy templom és egy imaház van a pusztákon. Az egyházi szolgálatot egy lelkész és két hitoktató végzi. – Az ág. h. ev. egyház a mohácsi vész után keletkezett, de a híveknek Kálvinhoz való csatlakozásával 1567-ben megszünt és csak a XVIII. század második felében szervezkedett újra. 1791-ben nyertek templomépítési engedélyt és az első istentisztelet 1792-ben volt. 1862–63-ban a régi templom helyén a mait építették. Az egyház élén egy lelkész áll. – A gör. kel. egyház a XVII. században alakult. Templomot a XVIII. század elején építettek, Szent-Miklósról nevezve. A mai templom 1824–1829 között készült. Az egyház sohasem volt népes, 1788-ban 150 lélek; most pedig oly kevesen vannak, hogy a lelkészi teendőket a szentendrei adminisztrátor látja el. – Az izr. hitközség a XVIII. század második felében alakult. 1817-ben zsinagógájuk már újonnan épült. 1820-ban 55 család volt itt 243 taggal. A mai templom 1863–70-ben épült. A hívek nagyobb része a haladókhoz tartozik. – A gör. kath. hívek a gör. kel. és az unitáriusok a ref. templomba járnak.
