A sajtó.
A sajtó.
A helyi irodalmaknak legsajátosabb és legjellemzőbb, mert leginkább helyi érdekű és színezetű része az újságirodalom, a társadalmi fejlődés nagyfontosságú segédeszköze és fokmérője. Pest vármegyében a hírlapírás egészben véve az alkotmányos érának produktuma. A kiegyezés előtt Kecskeméten nyomtatnak egy-két teljesen egyházias időszaki vállalatot, mint a „Magyar prot. egyházirodalmi ismertetések és bírálatok”, vagy a „Kecskeméti Prot. Közlöny” cz. füzetes vállalat (1850–60), de a valóságos hírlapok mind később indulnak pályájukra.
Legkorábban kezdődik a tevékenység s legnagyobb terjedelmet ér el Váczon és Kecskeméten. Amott Robonyi Géza még 1867-ben indít egy Magyar Iparos czímű szaklapot, mely abban az évben megszünik ugyan, de csakhamar helyet ád egy újabb vállalkozásnak, a Váczi Lapoknak (1870.), melynek Naszál Jenő neve alatt ugyancsak Robonyi a tulajdonosa és szerkesztője. Mint ilyen azonban a 239Váczi Lapok sem él hosszabb ideig: még ugyanabban az évben Éliássy Gyula ügyvéd kezébe kerül s Vácz czímmel, Éliássy, majd Taritzky Ferencz siketnémaintézeti tanár (1873.), 3/4 év mulva Serédy Géza s végre Edvi Illés Géza, gyógyszerész-segéd szerkesztésében folytatja pályáját. 1875-ben megszünt a Vácz; de közben újabb lapok támadtak: 1872-ben a negyedévig élt Közbiztonság (1872. Szerk. Forster József), a szintén rövid életű Látcső (szerk. Felix Mihály, 1873.) s az ugyancsak Felix Mihály szerkesztésében 1873-ban megindult Váczvidéki Lap, melyet 1874–75-ben a tehetséges, de szerencsétlen sorsú Mátrai Ompolyi Ernő szerkesztett és folytatott (1875-ben már mint Váczvidékét). Ugyancsak ebből az időből való Ompolyinak egy másik lapja, a Magyar Jegyző, továbbá a Siketnémák Lapja (szerk. Atyimovits Péter) és a Váczi Közlöny, melynek egyebek között Freysinger (Tordai) Lajos, ifj. Varázséji Gusztáv, Kapás Aurél, Varga Mihály voltak szerkesztői. Aztán mintegy tíz évvel utóbb, 1885-ben, ismét Csányi János ügyvéd lép a hírlapalapítók sorába a Váczi Hírlappal, melynek 1891-ig nemcsak összeállítója, hanem nagyrészt írója is volt. E vállalattal azonban, melyet utóbb Falcsik Dezső jogtanár, majd Kulcsár Ernő vett át, ma pedig Dercsényi Dezső szerkeszt, egyelőre be is zárul a maradandó alapítások sora. A 90-es években, sőt azóta is történtek kísérletek, mint Nagy Gyuláé a Vácz és Vidékével 1895-ben, Varga Mihályé a Reménységünkkel, a Tanoncz-Ujság, stb. rövidebb-hoszszabb pályafutás után elpusztultak. Ma Vácznak mindössze két újságja van: a Váczi Közlöny (megj. vasárnap) és a Váczi Hírlap (megj. szerdán és vasárnap).
Kecskeméten szintén a múlt század hatvanas éveinek végén kezdődik a helyi hírlapírás. Ekkor – 1868. – indul meg a Kecskeméti Lapok cz. hetilap, mely azóta a város érdekeit híven és mindíg kellő komolysággal szolgálta. Első szerkesztői Hornyik János és Madarassy László voltak, kiket aztán Horváth Döme, Dékány Ráfael, Beliczay Jónás, Fekete József, Szeless József, Dömötör Sándor, Horváth János, Tassy Pál, Hanusz István, Habina János, Fördős Dezső, Dalotti Ödön, ifj. Tóth István és Nagy Mihály követtek. 1900-ban a vállalat egyesült Kovács Pálnak ugyanez évben alapított lapjával, a Kecskeméti Friss Ujsággal, politikai napilappá alakult s 1903-tól Szántó Kálmán, 1907-től Hajdú József tanárok szerkesztésében folytatja pályáját.
A Kecskeméti Lapok nem sokáig állott egyedül. Csakhamar, még 1873-ban, versenytársa támadt a szintén hosszú életű „Kecskemét”-ben, a melynek Horváth György, Fehér Péter, Dalotti Ödön, Kada Elek, Németh Dániel, Kovács Pál, Bódogh Lajos, Bagi László, Horváth Ádám és Hajdú József volt, jelenleg pedig Eötvös Nagy Imre a szerkesztője. Ugyancsak 1873-ban indul meg Pásztor Ferencz ügyvédnek hetilapja, a Kecskemétvidéki Közlöny, melyet az első évben Pesten, a következőben pedig Szegeden nyomtattak. A vállalat azonban nem volt hosszabb életű, valaminthogy teljes tíz esztendőn belül nem is akadt új alapítás, a mely a városban tetemesebb ideig prosperálhatott volna. A Kecskeméti Közlöny, melyet a nyolczvanas évek elején Kada Elek szerkesztett, még évekre terjedő pályát futott meg; ellenben Murai Károly Megyei Lapok cz. szépirod. és társadalmi hetilapja (1881.) már egyetlen hónapig sem győzte lélegzettel. 1883-ban Eötvös Nagy Imre a Testvériség czímű keresztény-társadalmi hetilapot, majd 1887-ben, a Kecskemét és Vidékét alapította. E vállalat utóbb vétel útján Somogyi János könyvnyomtató bírtokába került, a ki Pestmegyei Hírlap czímmel 1898-ig folytatta. Ez évben a függetlenségi párt megvásárolta; szerkesztését ismét Eötvös Nagy Imrére bízta és 1900-ban politikai napilappá változtatta. Félévmulva újra hetilap lett és Szappanos István szerkesztésében még egy darabig futotta pályáját.
Időközben a legkülönbözőbb természetű vállalkozások ostromolták a közönség hajlandóságát: 1885-től Czelder Márton vállalatai: a nagyértékű és tekintélyű Magyar Prot. Egyházi és Iskolai Figyelő s a Vasárnap cz. prot. népújság; a Czudar Világ, Alföldi Kis Ujság, a Német Dánieltől szerkesztett Kecskeméti Gyorsírászati Lapok, a Bodnár Sándortól 1893-ban alapított Táncztanítók Lapja, 1898-tól Maurer Jánosnak Kassán 1880-ban alapított és most Kecskemétre áthozott vállalata, a Szőlészeti és Borászati Lap, melyhez utóbb naptárak is járultak; 1899-ben Fördős Dezső és Aczél Sándor újságja, a Kecskeméti Napló; 1900-ban a Sándor Istvántól alapított, de még ugyanebben az évben meg is szünt „Városok”; a Kecskemét-Vidéki Friss Ujság (alap. és szerk. Erdélyi Árpád; u. 240Fekete Mihály sz.); a már említett Kecskeméti Friss Ujság; Mayerfi Zoltán ampelologiai folyóírata, a Homok, melynek ma Petrovits István a szerkesztője; 1902-től a ma is meglévő Országos Ellenőr ... s a fejlődés méreteit eléggé mutatja az a körülmény, hogy 1910-ben a városnak három napilapja, négy hetilapja s két havi folyóírata volt.
Kalocsán Hang Ferencz ügyvéd 1871-ben indította meg a Kalocsai Lapokat, melynek a következő évben már Gajáry Ödön volt a szerkesztője; Mócsy Antal tanítóképző-intézeti tanár, majd igazgató 1873-ban lépett föl Sárközi Lapok cz. vállalatával, majd 1878-ban a Kalocsai Néplappal, melyet 1900-ban történt haláláig szerkesztett. Kalocsán a Néplap mellett mindössze pár folyóirat keletkezett: a Jézus Szent Szíve Hírnöke, melynek 1884 óta Tóth Mike a szerkesztője, a Fonyó Páltól alapított Kath. Hitoktatás (1885–92), az ezzel körülbelül egyidős Szűz Mária Virágos Kertje cz. hitbuzgalmi füzetes vállalat (szerk. Tóth Mike) és 1907-ben A Kalocsai Jézus Társaság Stefaneum Levelező-Lapja, mely P. Bíró S. J. szerkesztésében évenként kétszer jelenik meg.
Nagykőrösön Tóth József ügyvéd szerkesztette az első hírlapot. A vállalat, melynek czíme „Nagy-Kőrös” volt, 1877-ben indult meg és 1893–94-ben Csiptető cz. rendkívüli melléklettel gyarapítva, futotta pályáját. Azonban közben újabb organumok támadtak mellette: 1883-ban a Nagy-Kőrösi Lapok (szerk. Gubody Sándor), mely még keletkezése évében megbukott, 1893-ban a Nagykőrösi Hírlap, melylyel a Nagy-Kőrös végre is összeolvadni volt kénytelen. 1895-től fogva a két vállalat mint Nagykőrösi Hírlapok, Tóth József főszerkesztősége, ifj. Takács Béla felelős és Plager Gyula társ-szerkesztése alatt folytatta munkásságát és mint a Közérdek cz. újságnak versenytársa, melynek viszont Losonczy László tanár volt a szerkesztője (1895–98.). 1907-ben Nagykőrösnek mindössze két helyi lapja élt: a Nagykőrösi Hírlap és a Nagykőrösi Ujság.
A hírlapírás azonban egyre terjedt tovább. Egy évvel utóbb, mint Nagykőrösnek, már Félegyházának is megvolt a maga újságja: a Félegyházai Lapok (szerk. Honthy László), vagy, a mint a következő 1879. évben nevezte magát a Félegyháza és Vidéke; s még utóbb: Kún-Félegyháza és Vidéke. E vállalatot követték a többiek: a Félegyháza, a Kereskedő-Ifjak Lapja (1884.), a Félegyházi Hírlap, melyet Holló Lajos alapított 1885-ben és szerkesztett 1887-ig; azután a XX. század elejéről a Félegyházi Közlöny és Az Alföld cz. napilap; következtek a czeglédi újságok: a Czegléd és Abony, a Czegléd, Czeglédi Független Hírlap, Czeglédi Ujság és a Czeglédi Hírlap; a Halasi Ujság, Halas és Vidéke, Kis-Kunság, Halas és a Kis-Kun-Halasi Ujság, a Kiskunhalasi Helyi Értesítő; az újpesti hírlapok egész sora: az Ujpest (1884–5. szerk. Ágoston János) és folytatása, az Ujpesti Hírlap (1885.), Ujpesti Közlöny, Ellenzéki Hírlap, Közérdek, Festő-Munkás, Ujpest, a Rendezett Tamás cz. élczlappal. A 90-es évek elején Nagykőrösön nyomták a Kécske és Vidékét. Kispesten Seper Kajetán szerkesztett a század vége felé sokat emlegetett újságot, a Kispest-Szent-Lőrinczi Ellenőrt, melyet idővel Sepernek más vállalata: a Kispest-Szent-Lőrinczi Lapok és melléklapja, a Darázs követett. A XX. század elején már alig van község, mely egy, esetleg több újságot nem táplálna s 1907 elején a vármegye területén a már említetteken kívül a következő vállalatokat találjuk: Abony; Alsó-Dabas és Vidéke; Aszód és Vidéke; Budafok és Vidéke; Dunavecse és Vidéke; Gödöllőn: Zászlónk, Gödöllői Hírlap, Gödöllő és Vidéke; Kis-Kun-Majsa; Kis-Kun-Majsai Hírlap; Kispesti Napló; Kispest és Vidéke; Kun-Szent-Miklós és Vidéke; Kis-Kunsági Híradó (Kunszentmiklóson); Lajosmizsei és Kerekegyházi Híradó; Monorkerületi Lapok; Monor és Vidéke; Nagy-Kátai Hírlap; Ráczkevei Hírlap; Ráczkevei Közlöny; Szabad Hon (Rákospalota); Dunamellék (Solt); Szent-Endre és Vidéke.
