Víztársulatok.
Víztársulatok.
A vármegyében levő víztársulatok a következők:
A „Pestmegyei sárközi ármentesítő-társulat” 1872-ben alakult meg „Pestmegyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat” czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjedő Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Székhelye Kalocsa és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. A társulat kiterjedése 117.111 k. hold, belvízlevezető csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltésekbe 8 csőzsilip van beépítve. A belvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyútelepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesítő képessége 250 vízlóerő. Az összes munkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek.
A „Gerje és Perje vizszabályozó-társulat” a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gerje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony; a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez idő szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll; miniszteri biztosa Létay Lajos kir. főmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. A belvízlevezető csatornák hossza 68.543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az eddigi költség 774.269 korona.
A „Dömsöd-pataji Duna-védgát-társulat” 1881-ben alakult, hogy a Duna balpartján, Kiskunlaczháza és Ordas községek között elterülő árterületet vizmentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest–zimonyi állami út töltésén kívül védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor.
A „Galgavölgyi viztársulat” a Galga patak szabályozása, illetőleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelylyel. A társulat hatáskörébe az a terület tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan felső határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült el. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített védőművek további karbantartásáról a hatóság gondoskodik.
A „Kécske-kecskeméti tiszai ármentesítő-társulat” 1895-ben alakult meg, mint a „Szolnok-csongrádi jobbpart tiszai ármentesítő-társulat” jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv.-hatósági város határán kívül Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében Ó- és Újkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig, Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Újkécske, autonomiája föl van függesztve és ez idő szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab dr. min. oszt.-tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védőtöltéseinek hossza 17 km, melyekbe 2 zsilip van beépítve. A belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyu-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-es körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesítő képessége 11 vízlóerő. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.
178A „Csepelszigeti ármentesítő-társulat” 1898-ban alakult, hogy a Csepelszigetnek a Duna árvize alatt fekvő területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráczkeve, elnöke Rudnyánszky László főszolgabíró és hatásköre 20.900 k. holdra terjed ki. A védőtöltések hossza 70 km és 3 csőzsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek.
A „Dab-tassi nyári védgát-társulat” 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd–pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektől mentesítse. A társulat székhelye Tass, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke és tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd-pataji védgát-társulaté. Védőtöltéseinek hossza 13 km, melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.
A „Szentendre szigeti ármentesítő-társulat” 1905-ben alakult, hogy Pócsmegyer és Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektől mentesítse. A társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi főszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. Védőtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip van. A befektetett tőke 244.344 korona.
A „Pestvármegyei dunavölgyi lecsapoló és öntöző-társulat” 1909-ben alakult meg, hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítő-társulat éjszaki határvonaláig terjedő, 16 négyzetmértföldnyi mocsaras területről, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a művelésre teljesen használhatatlan volt, a belvizeket levezesse és öntöző műveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wágner Géza dr. Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van előirányozva.
