Hajózás.
Hajózás.
A vármegyében a dunai hajózás majdnem egyidős hazánk történetével. Tudjuk, hogy főként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak is itt vonultak át. Azonban III. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten, 175a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között, de e terv nem valósult meg, bár nyomok vannak arról, hogy Mátyás az építést megkezdette. A XVI. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán, sőt a tengeri hadihajókhoz hasonló hadihajókat is építettek, a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. A török hódoltság után II. József a Willeshoven kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. Az utána következő időkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. Mindkettő Pestről kiindulva, egyik Szolnoknál, a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. Az előbbi részvétlenség, az utóbbi pedig műszaki akadályok következtében nem valósult meg. A hajózás csak a gőzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. Ekkor a dunai hajózásra az „Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat” kapott szabadalmat. A társulat 1830-ban alakult meg s első hajója, az „I. Ferencz” még az év szeptember 4-én tette meg útját Bécsből Budapestre. A következő év április 22-én Budapestről a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó, fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal, a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki, s mint a társaság egyik főrészvényese, arra ösztönözte az igazgatóságot, hogy szerezzen be több javított rendszerű gőzhajót is. 1833-ban már a második gőzhajó is elkészült, a mely szeptember 1-én szintén Budapesttől lefelé tette meg első útját. 1848-ban már 46 gőzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634.000 személyt és 2,300.000 mázsa árút szállítottak. 1860-ban 119 gőzös és 469 uszályhajó 591.000 utast és 16,800.000 mázsa árút, 1870-ben pedig 155 gőzös és 547 uszályhajó 1,520.000 utast és 20,200.000 mázsa árut szállított. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1.426 ezer utas 47 millió személykilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 millió tonnakilométerrel. Ma a társulat körülbelül 20–22 millió korona forgalommal dolgozik évente s ebből mintegy 1.5–2.0 millió esik a hajók építésére és tatarozására. A Dunagőzhajózási társulatnak a vármegyében a következő járatai vannak:
Bécs–Budapest, állomásai a vármegyében: Vácz és Budapest. Postahajó közlekedik naponta egyszer, mindkét irányban.
Budapest–Kalocsa–Mohács, állomásai: Budapest, Budafok, Nagytétény, Dunavecse, Harta, Ordas és Kalocsa (Uszód). Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban.
Budapest–Zimony, állomásai ugyanazok. Postahajó közlekedik le- és fölfelé naponként.
Budapest–Ujpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként közlekedik a helyi hajójárat.
Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították, idővel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. Ilyen volt 1860-ban Luczenbacher Pál és János vállalata pesti székhelylyel; 1866-ban a Középdunai gőzhajózási társulat, mely utóbb Első magyar gőzhajó-társulattá alakult. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönző társulat, de ezek annyi nehézséggel küzdöttek, hogy 1871-ben Egyesült magyar gőzhajózási társulat czím alatt egyesülni voltak kénytelenek. Ez a társulat 1874-ben megbukott, s összes hajóit (45 gőz-, 125 uszályhajó) 4.4 millió átalányösszegért az I. Cs. k. szab. Dght. vette át. Ez idő szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság, a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. 1907-ben a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási r.-t. nevet vette fel. A vármegyét érintő vonala a Dunán a budapest–visegrád–dömösi, a következő állomásokkal: Budapest, Szentendre, Leányfalva, Tahitótfalu, Tahi, Dunabogdány és Visegrád. Személyhajó tavasztól őszig naponként kétszer, július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. – A Tiszán a szolnok–csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Újkécske az egyetlen állomás. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor, vasárnap, kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban.
*
