Vegyesházi királyok korában.
Vegyesházi királyok korában.
Az Anjouk alatt nagy fényt és pompát fejtett ki az udvar és a főúri osztály, miáltal a XIV. és XV. században az építőipar, ötvösség és a zománczművészet európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a főurak díszes épületei csoportosultak. S midőn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektől készített ötvösművekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegyver, értékes sakktábla és gyöngykagylóból készített díszes tál. A magyar zománczművek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott, 200 építőiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind ő, mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek.
Hasonlóképen Mátyás király is előmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fénynyel és művészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de főként visegrádi várpalotája gazdagon volt díszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcsőkkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medenczékkel, szökőkútakkal és szobrokkal. Ugyancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez időben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejlődésre emelkedtek. Nevezetesen ugyanekkor Budán a gyolcskészítés virágzott. 126A czeglédi szabók 1455-ben kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspöktől, Egerrel és más városokkal együtt. A csepelszigeti esztergályos-munkák külföldön is nagy kelendőségnek örvendtek. Az ács ipar haladásának bizonyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredetü kocsi révén a budai kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a hintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltünést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az első télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész.
