Kamara.
Kamara.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik, a mely a pozsonyi, soproni, kassai, debreczeni, temesvári, kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. A kamarai kerület akkor 9 alkerületből állott s ilyen alkerületei voltak: Pest-Pilis-Solt vármegye a törvényhatósági várossal együtt, a székesfőváros, Fehér, Esztergom, Heves, Szolnok, Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. Az első megalakuláskor, 1850 szeptember 4-én, a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti, budai és óbudai iparosokból és kereskedőkből kerültek ki. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után, 1869 augusztus 2-án történt, a mikor a fővároson kívül Pest-Pilis-Solt, Esztergom, Fehér, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez, az itt lévő szab. kir. városokkal együtt. Ekkor már a kültagok között, kiknek száma 30 volt, négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. A vármegyében két alkerület volt: a solti és kecskeméti járás Kecskemét, továbbá a pesti, pilisi, újpesti és váczi járás Vácz főhelylyel, a hol – mint láttuk – 2–2 iparost és 2–2 kereskedőt választottak kültagul a kamarába. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületből Heves vármegyét, 1890-ben pedig, mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl, Esztergomot a győri, Nógrádot a beszterczebányai, Jász-Nagykun-Szolnokot a debreczeni, Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Ez időszerint tehát a budapesti kamara hatásköre csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék, Budapest székesfőváros, Kecskemét és Székesfehérvár szab. kir. városok területére terjed ki. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következők voltak: Valero J. Antal 1850–51, Appiano József 1851–1852, Valero Antal 1852–1853, Appiano József 1854–1857, Fuchs Rudolf 1858-ban, Kochmeister Frigyes (később báró) 1859–1891, Wahrmann Mór 1891–1892, Lánczy Leo 1893-tól máig. A kamarai titkárok a következők: Rósa Lajos 1850–1868, Eberling Gusztáv dr. 1869-ben, Szvetenay Miklós dr. 1869–1886, Steinacker Ödön 1886–1892, Fritz Péter 1892-től 1909-ben bekövetkezett haláláig. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezső dr. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében.
A budapesti kamara területe 17.329 kat. hold. Van 48 iparos és 48 kereskedő, összesen 96 tagja. A vármegye 17 iparost és 14 kereskedőt, Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedőt küld a kamarai tagok sorába. A kamara vagyona a 200.000 koronát meghaladja. A nyugdíjalap 182.980 K. Van tekintélyes könyvtára, gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. A kamara az elmúlt évben véleményt adott 12 törvényjavaslatra. Az irodában be volt iktatva 32.761 ügydarab. Ezek között 145véleményt adtak 1363 és bizonyítványt kiállítottak 1323 esetben, elintéztek 21.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztak 1511 árúvédjegyet és 1462 mintát.
