Házi-ipar. Népipar.
Házi-ipar. Népipar.
A vármegye népének nagyjelentőségű keresetforrása a házi és népipar. A kendertörén és kikészítés ma már nem nagyarányú, ellenben az iparhoz közelebb álló ágak, mint a harisnyakötés, csipkeverés és kosárfonás, meglehetősen el vannak terjedve. A háziipar többféle ága főként Kalocsán és környékén virágzik. Igy a „Kalocsavidéki földmivelők és iparosok egyesületének” harisnyakötőtelepe 25 belső munkást, míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. Tantos Ferencz rózsafűzérkészítő kalocsai háziipar-telepe 12 belső munkással és 140 háziiparossal dolgozik. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. Galambos és Kovács itteni csipkeverő tanműhelyében 40 belső és 20 házi munkás talál foglalkozást. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést űzi a lakosság háziipar-szerüleg. Híres a halasi csipke is, még pedig nemcsak az ország határain belül, hanem azon túl is. Az iparművészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziipartelepe, melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet, melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak elő. Monoron csinosan hímzett csikóbőrös 144kulacsokat készítenek. A háziipari termelést az Országos Háziipari Szövetség, melynek élén gróf Apponyi Albertné és Szterényi József államtitkár áll, irányítja és értékesíti, a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában, hanem még a tengeren túl is. Házi és népiparral a vármegyében 615 férfi 348 nő, összesen 963 kereső lakos foglalkozott. A népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés, a mely évről-évre szélesebb körben terjed el. Ez idő szerint a vármegye selyemtenyésztésének állapotát az alábbi adatok tüntetik föl:
Az 1908. évben a vármegye 99 községében 827 tenyésztő 16.211 kg. selyemgubót termelt. Ennek a sok selyemhernyónak 13.594 köztéren álló szederfáról szedtek lombot. A gubókat a selyemtenyésztési felügyelőség 33.660 koronáért váltotta be. A tenyésztők átlagos keresete 40 s a legnagyobb kereset 200 korona volt. A selyemtenyésztés újabb megkezdése (1880) óta a vármegyében gubókért kifizettek 586.834 koronát. A selyemtenyésztési felügyelőség eddig községeknek, magánfeleknek s állami és törvényhatósági útak befásítására kiosztott 33.116 drb kiültetésre alkalmas szederfát és 4,990.899 drb 2–3 éves csemetét. A községi faiskolákból kiültettek 12.376 drbot. Az elmult évben elpusztult 5056 drb fiatal, 239 drb öreg, összesen 5295 drb szederfa. A tenyésztés legjobban sikerült a következő községekben: Kalocsán 43 tenyésztő 1292 kg gubót termelt 2615 kor. értékben; átlagos kereset 60, legnagyobb 129 korona; eddig kifizettek 35.723 koronát. Szeremlén 45 tenyésztő 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 106 K; eddig kifizettek 22.100 K-t. Dunapatajon 41 tenyésztő 1002 kg gubót termelt 2067 K értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 186 K; eddig kifizettek 30.788 K-t. Dusnokon 27 tenyésztő 694 kg gubót termelt 1366 K értékben; átlagos kereset 50, legnagyobb 73 K; eddig kifizettek 30.895 K-t. Érsekcsanádon 32 tenyésztő 557 kg gubót termelt 1199 K értékben; átlagos kereset 37, legnagyobb 80 K; eddig kifizettek 66.550 K-t. Apostagon 20 tenyésztő 554 kg gubót termelt 1141 K értékben; átlagos kereset 57, legnagyobb 103 K; eddig kifizettek 8127 K-t. Dömsödön 15 tenyésztő 502 kg gubót termelt 1025 K értékben; átlagos kereset 68, legnagyobb 116 K; eddig kifizettek 6310 K-t. Géderlakon 14 tenyésztő 470 gubót termelt 984 K értékben; átlagos kereset 70, legnagyobb 149 K; eddig kifizettek 17.630 K-t. Vadkerten 15 tenyésztő 443 kg gubót termelt 903 K értékben; átlagos kereset 60, legnagyobb 113 K; eddig kifizettek 5822 K-t. Kerekegyházán 12 tenyésztő 357 kg gubót termelt 827 K értékben; átlagos kereset 68, legnagyobb 97 K; eddig kifizettek 3860 K-t.
