Czéhszabadalmak. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Czéhszabadalmak.

A vármegye városaiban és községeiben fönnállott iparosczéhek czéhszabadalmai a következő években keltek:

Abony: a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben; szabók, szűcsök és szűrszabók együtt 1818-ban; takácsok 1822-ben; kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. – Alberti: csizmadiák 1817-ben; szabók és szűcsök 1831-ben és 1832-ben. – Apostag: szabók 1817-ben; kovácsok, lakatosok és mások 1817-ben; molnárok 1817-ben; takácsok 1824-ben. – Aszód: kűmívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szűcsök 1842-ben. – Bogdány: az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel együtt 1844-ben. – Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következő czéhek álltak fönn: ötvösök, patikáriusok, kalmárok (kiskereskedők), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverők, talpbőr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverők (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók, halárusok; az egyesült, harangöntő, lakatos, sarkantyús, vasöntő és tűcsináló czéh; az egyesült ácsok, kőfaragók, kőmívesek, téglavetők és utczakövezők czéhe; kocsigyártók, bodnárok, nyil- és íjjkészítők, esztergályosok és asztalosok, nyereggyártók, tímárok, vargák, irha-készítők (irher); az egyesült keztyűs, tarsolyos (taschner), erszény- és övkészítő-mesterek; posztósok (wolslaher), takácsok; posztónyírók, szabók, ócska-ruhakereskedők (gewäntler), mäntlerek (szintén ócskások, de ruhát fordíthattak is), ruhafestők, vászonfehérítők, kerékgyártók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A későbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következők: vargák 1500 körül, 1560 táján, 1667-ben, 1754-ben és 1824-ben; magyar és horvát vargák 1827-ben; csizmadiák 1624-ben, 1697-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben; kőmívesek és kőfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben; esztergályosok 1692-ben; kovácsok 1695-ben; aranymívesek 1696-ban; rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben; kötélverők 1697-ben; nyereggyártók 1697-ben; szíjgyártók 1697-ben; pékek 1701-ben; szűcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben; asztalosok 1712-ben, 1765-ben és 1770-ben; harisnyakötők 1715-ben és 1744-ben; „vegyes czéh” 1718-ban; gombkötők 1718-ban és 1744-ben; szabók 1723-ban; szabók és szűrszabók 1763-ban; német szabók 1765-ben és 1825-ben; gör. nem egyesült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban; gör. nem egy. szappanosok 1752-ben; róm. kath szappanosok 1754-ben; kalmárok, gör. nem egy. fűszerárusok 1756-ban; fazekasok 1758-ban; fésűsök 1758-ban; szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1765-ben; puskamívesek, sarkantyúcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezők a pestiekkel együtt 1767-ben és 1839-ben; szitakötők 1782-ben és 1821-ben; kéményseprők 1819-ben; kefekötők 1820-ban; tímárok 1821-ben; bádogosok 1824-ben; hentesek 1830-ban; vidéki kocsisok 1830-ban; órások 1833-ban; ónöntők 1833-ban; festők 1835-ben; viaszöntők és mézeskalácsosok 1838-ban; szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafőzők 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben; pékek 1824-ben; magyar és német szabók 1824-ben; asztalosok 1825-ben; molnárok 1825-ben; kádárok 1831-ben; szűcsök, tímárok 1833-ban; csizmadiák 1841-ben. – Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-ben. – Czegléd: szabók 1455-ben és 1727-ben; csizmadiák 1699-ben; szűcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskamíves czéh 1774-ben; asztalosok 1777-ben; kovácsok és kerékgyártók együtt 1782-ben; szíjgyártók 1805-ben; molnárok, ácsok 1825-ben; takácsok 1830-ban; szíjgyártók és kötélverők 1841-ben. – Dömsöd: kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. – Dunaegyháza: takácsok 1830-ban. – Dunaföldvár: szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-ből, a kir. adománylevél 1847-ből; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-ből, czéhlevelük 1768-ból; szűcsök 1753-ban; asztalosok pecsétje 1751-ből és 1775-ből, levelük 1828-ból; kötélgyártók 1768-ban; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megerősítve 1777-ben; fazekasok 1768-ban; bognár és kovács czéh 1774-ben; molnárok egyik czéhládája 1739-ből; másik 1779-ből, czéhlevelük 1828-ból; szíjgyártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtől, pecsétjük 1822-ből, czéhlevelük 1828-ból és 1851-ből; ácsok 1837-ben; ácsok és kőmívesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevél nélkül. – Dunapataj: takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban és 1836-ban; csizmadiák 1779-ben és 1817-ben. – Dunavecse: szabók, szűcsök 1817-ben; kovácsok, lakatosok és mások 1817-ben; molnárok 1817-ben; csizmadiák 1822-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. – Félegyháza: kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-ben; szabók, szíjgyártók 1817-ben; takácsok 1817-ben; kovácsok és lakatosok 1817-ben; csizmadiák 1817-ben; szűcsök 1817-ben; ácsok, molnárok és kőmívesek 1841-ben. – Foktő: molnárok 1828-ban. – Fülöpszállás: takácsok, szabók, szűcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban. – Gödöllő: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák 1839-ben. – Hajós: ácsok, kádárok, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók 1841-ben. – Halas: takácsok 1817-ben; szabók szűcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötők 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-ben; kovácsok, 128bodnárok 1817-ben. – Haraszti: molnárok, sütők, kerékgyártók és kovácsok 1847-ben. – Irsa: szabók, szűcsök 1832-ben. – Kalocsa: csizmadiák 1737-ben, 1773-ban és 1822-ben; szabók 1741-ben; szabók és szűrszabók együtt 1766-ban és 1822-ben; takácsok 1744-ben és 1822-ben; irhások és szűcsök 1754-ben; fazekasok és korsósok 1817-ben; kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékgyártók 1819-ben; szíjgyártók 1822-ben; kéményseprők 1819-ben; szűcsök 1822-ben. – Kecskemét: szappanosok 1642-ben és 1665-ben; borbélyok 1649-ben; lakatosok 1701-ben; szűcsök 1726-ban és 1817-ben; szíjgyártók 1724-ben, 1735-ben és 1837-ben; asztalosok 1742-ben és 1826-ban; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók 1660-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 1767-ben és 1829-ben; kovácsok 1633-ban, 1773-ban és 1815-ben; gombkötők 1724-ben; kőmívesek 1779-ben; tímárok 1817-ben; molnárok 1817-ben; lakatosok, órások, sarkantyúsok, puskamívesek 1818-ban; kéményseprők 1819-ben; szűrszabók 1824-ben; kőmívesek és ácsok 1827-ben. – Kisharta: asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok 1836-ban. – Kiskőrös: csizmadiák, tímárok, szíjgyártók, vargák 1817-ben; szabók, szűcsök, takácsok 1817-ben; lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. – Kőbánya: kőmívesek 1714-ben. – Kunszentmiklós: lakatosok, asztalosok stb. 1818-ban. – Laczháza: kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. – Monor: kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. – Nagykáta: festő, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szűcs, molnár, takács együttes czéh 1839-ben. – Nagykőrös: szappanosok 1642-ben; csizmadiák 1662-ben, 1698-ban, 1714-ben és 1780-ban; vargák 1667-ben és 1750-ben; szűcsök 1724-ben; lakatosok, órások és ágyúöntők 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kőmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-ben és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók 1694-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. – Örkény: csizmadiák 1716-ban. – Pest: szabók 1694-ben; magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben; magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szűcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban; kőmívesek 1700-ban és 1777-ben; kovácsok 1701-ben és 1832-ben; lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötők 1718-ban és 1760-ban; kovácsok és kerékgyártók 1725-ben és 1766-ban; asztalosok 1742-ben, 1795-ben és 1824-ben; szappanosoké megerősítve 1744-ben; magyar borbélyek 1745-ben; molnárok 1753-ban és 1831-ben; takácsok 1763-ban és 1768-ban; üvegesek 1756-ban és 1826-ban; ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban, 1828-ban és 1830-ban; cserepesek és utczakövezők a budaiakkal együtt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantyúsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1826-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben; magyar vargák 1779-ben; nyereggyártók 1778-ban; esztergályosok 1779-ben és 1839-ben; kötélverők 1779-ben; szíjgyártók 1779-ben; rézmívesek 1780-ban; szattyán- és kordovánkészítők 1780-ban; szitakötők 1782-ben és 1821-ben; fésűsök 1815-ben; paszomántkészítők 1815-ben; sárgarézmívesek 1815-ben; keztyűsök 1819-ben; kéményseprők 1819-ben; sárgarézöntők 1820-ban; paplanosok 1823-ban; kefekötők 1824-ben; bádogosok 1824-ben; hentesek 1825-ben; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolók 1827-ben; festők 1828-ban; vidéki fuvarosok 1828-ban; harisnyakötők 1829-ben; körzőkészítők 1829-ben; politurozók 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban; tűcsinálók 1831-ben és 1845-ben; kordovánosok 1831-ben; czinnöntők 1833-ban; viaszöntők 1834-ben; pálinka és eczetfőzők 1835-ben; órások 1835-ben; hangszerkészítők 1836-ban; kosárfonók 1837-ben; szegkovácsok 1838-ban; kertészek 1843-ban; rézmívesek 1843-ban; fazekasok 1845-ben; kereskedők és kalmárok 1845-ben; serfőzők 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. – Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben; mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból; szabók, szűcsök 1831-ben. – Ráczkeve: szabók 1708-ban; szűcsök 1711-ben és 1817-ben; szappanosok 1716-ban; csizmadiák 1697-ben, 1721-ben, 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-ben; takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. – Solt: szabók, szűcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. – Soroksár: kovácsok, kerékgyártók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban; csizmadiák, vargák 1840-ben. – Szabadszállás: takácsok 1817-ben; asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalosok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szűcsök 1835-ben. – Szalkszentmárton: szabó, kovács és lakatos; molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. – Szentendre: tímárok 1698-ban; paplancsinálók 1695-ben és 1702-ben; szűcsök 1700-ban; görög szappanfőzők 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben; kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben; csizmadiák 1695-ben és 1817-ben; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban; lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben; kalmárok 1825-ben; molnárok, pékek 1833-ban. – Újhartyán: kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. – Vácz: magyar vargák 1607-ben, 1695-ben, megerősítve 1728-ban; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben; kádárok 1696-ban; fazekasok 1698-ban; szűcsök 1699-ben; magyar szabók 1699-ben, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szabók 1722-ben; szabók és szűrszabók 1755-ben; kőmívesek és kőfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantyús czéh 1714-ben; szobafestők 1711-ben; gombkötők 1718-ban; kovácsok és kerékgyártók 1725-ben; asztalos, lakatos, puskamíves és órás czéh 1728-ban; borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben; asztalosok 1770-ben; kéményseprők 1819-ben; hentesek 1828-ban; molnárok 1838-ban. – Zsámbék: vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban, kovácsok és kerékgyártók 1839-ben.