Erdőmívelés.
Erdőmívelés.
Az erdőmívelés feladata Pest vármegye erdőgazdaságára nézve különösen fontos, minthogy a nyugati részen levő dolomit- és mészkő-szikláktól kezdve egész a déli részen levő futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek, melyekben a korai fagyoktól megkimélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. E mostoha erdősítési viszonyok között igen örvendetes jelenség, hogy egyes birtokosok, a nélkül, hogy arra az erdőtörvény kötelezné őket, szorgalmasan és szakszerűen erdősítenek, faiskolákat tartanak fenn és mezőgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be, úgy hogy az állami erdőfelügyelőség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. holdat mesterséges úton erdősítettek be. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertből 1,872.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen, részben az előállítási költségek megtérítése mellett. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdősítési pénzsegélyben részesült. A földmívelésügyi minisztérium 1908. évi erdősítési jutalmából az első pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte, a ki 1903-ban az 1849. évi honvédsírok körül levő silány homokos területet, 53 kat. hold kiterjedésben, tölgy, akácz, juhar és erdei fenyő-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes ligetté változtatta. A jutalom Mesterházy nemrég elhúnyt magyar festő olajfestménye volt. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdu István uradalmi intéző pedig érdemeik elismeréséül egyenként 250–250 korona jutalomban részesültek.
Ott, a hol a talaj más mezőgazdasági mívelésre nem alkalmas, az erdősítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alátelepítésével történik; a hol pedig a mezőgazdasági elő- és köztes használat alkalmazható, a vágásterületet az első évben megtisztítják és felszántják, mezőgazdasági növényekkel vetik be, s a második évben a csemetekertben nevelt és a talajnak megfelelő csemetékkel úgy ültetik be, hogy a sorok közötti területen 1–2 éven át kapás növények tenyészthetők legyenek. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól, hanem még számottevő mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. Ott, a hol mezőgazdasági köztes használat nem alkalmazható, az erdősítési módok közül a gödrös ültetés, dombos ültetés, árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. Egyes lágy lombafajok (fűz, nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. Ritkás akáczosok sűrítését sokhelyt igen czélszerűen egymással párhúzamos sűrítő árkok ásásával végzik.
Említést érdemel a budapest–hatvani vasútvonal mellett Isaszeg és Gödöllő állomások között a „József főherczeg-liget” nevű fenyőkísérleti telep, melyet a gödöllői koronauradalomnál ismertetünk.
