Szőlőmívelés.
Szőlőmívelés.
A város szőlőtermelése az utóbbi időben hatalmas fejlődésnek indult. A legrégibb szőlők az ú. n. Öreghegyen vannak, a melyek a XVIII. század elején már be voltak ültetve s ma is elég jó szőlők s a Cserhát végső dombsorára telepítve, kitünő bort szolgáltatnak. Ennek felső részén, túl a vasúti vonalon, van a Kámáni szőlőtelep, mely már későbbi telepítés, de a legkitünőbb és leghíresebb borokat termi. Az uradalom a Gerjében 1815-ben osztott ki néhány száz hold homokföldet, a melyet a lakosság hamarosan betelepített szőlővel. Ez a terület az Ugyer, a mely azonban már pusztulóban van. – Mintegy öt évvel ezelőtt a vallásalapítványi uradalomtól a Kámán és Öregszőlők között elterült ú. n. Irtvány-erdőt egy társaság vette meg s tagjai között ötholdas parczellákban szőlőtelepnek kiosztotta. Ma már remek szőlők díszlenek rajta. A modern szőlőkultúra igazi tanyája a Csemő. Ez a hatalmas puszta ezelőtt 15 évvel teljesen terméketlen, futóhomok területekből és egy kevés erdőből állott s alig akadt gazdája 80–100 koronáért holdanként. Az 1890-es évek elején néhány vállalkozó szellemű egyén próbált ide szőlőt telepíteni. A siker nem maradt el. Ezt 377látva, egyszerre mozgalom indult meg e kopár földek hasznossá tételére. A vallásalap, mely a Csemő nagy részét bírta, 1896-ban örömmel adott el egy jó darabot. Ma már a Csemő nagy részén hatalmas szőlőtelepek díszlenek. Legnagyobb telepek: Unghváry László, Végh Sándor, Halász László dr., Kozel Antal, Zakar Károly stb. telepei. Az egész Csemőben kb. 3000 hold szőlő van. Ezeken kívül a Kistelekben, az Újerdőben, a Nyársapáton is van nagyobb szőlőkultúra.
A szőlőfajok közül leginkább a következő borfajokat tenyésztik: fekete kadar, rizling, kövidinka, erdei, szlankamenka, ezerjó, zöld szilváni, burgundi. A csemegefajok közül a chasselas a legelterjedtebb. A czeglédi homoki borok az egész országban híresek. Régi íróink, Bél Mátyás és Losonczy István is megemlékeznek róla írásaikban. A jól kezelt borok zamatos, tüzes és kellemes ízűek. A régi szőlők termik a hegyi borokhoz hasonló borokat. Az új szőlőkben inkább a tömegtermelésre helyezik a súlyt. A szőlőkultúra kísérője a gyümölcstermelés. Czegléd már a régibb időkben is sok szép gyümölcsöt termesztett. Sárga baraczk, cseresznye, meggy, szilva és alma már azelőtt is kelendő piaczi és kereskedelmi czikke volt a városnak. A szőlőmívelés fellendülésével a gyümölcstermelés is fokozódott. Az újabb és nemesebb gyümölcsfajták mindenikét megtaláljuk a czeglédi szőlőkben, hol a gyümölcsfák sorban, tervszerűleg vannak ültetve; sok helyen pedig külön gyümölcsöskertek vannak.
