Alispánok.
Alispánok.
A XVII. század közepétől kezdve az egyesült hármas vármegye élén már alispánokat és rendes megyei tiszti személyzetet találunk. Hogy mikor és mily alapon ruházta fel a király a vármegyét alispánválasztási joggal, azt biztosan meghatározni nem lehet. Tény, hogy 1630-ban Ráday András volt az alispán. Ő szerepel ugyanis abban a tanúvallatásban, a melyet a vármegye Nátkay Balázs javára rendelt el. 1638-tól kezdve a vármegye jegyzőkönyvei meglévén, az alispánok sorozatát meglehetős pontossággal tudjuk egybeállítani. Az alispánt a rendek választották, a helyettest azonban a főispán nevezte ki.
Ez adatok szerint 1638-ban Ráday András volt még mindig az alispán, sőt még 1642-ben is újra megválasztják. Alatta működtek helyettesekként 1638-tól Mocsáry Balázs; 1639-től Batik Gergely; 1640-ben Kutasy György 1642-ben Vámosy István; 1643-ban Batik János. 1657-ben megválasztják Földváry Jánost; 1659-ben Nándori Bene Jánost, helyettes Vámossy István; 1660-ban Fekete Lászlót; 1665-ben Kutasy Györgyöt; 1686-ban Batik Pétert; helyettes alispán Báthory László, 1669-től h. a. Mocsáry Ferencz; 1672-ben Bélteky Pált; h. a. Michalek Miklós, 1681-től Wattay Pált; 1682-től Ráday Gáspárt, 1686-tól Gyürky Istvánt. 1689-ben választatik alispánná Verlain János István; h. a. Sőtér Ferencz, 1691-től Hochwarth Mihály; 1692–1701 Sőtér Ferencz; h. a. Laczkovich István; 1696-tól Zoldán László; 1702–1707. Petrovay László; h. a. marad Zoldán. 1707–1710. Darvas János; h. a. Horváth András. 1710–1715. Osztroluczky János; h. a. marad Horváth. 1715–1717-ig Imre János; h. a. Laczkovich László. 1717–1722-ig Szeleczky Márton; h. a. Imre János, 1719-től Bajthay István. 1722-1742-ig Mágocsy Mihály; h. a. Farkas István. 1731-től Jeszenszky Mihály, 1733-tól Nedeczky József, 1735-től Zlinszky János. – 1747–47-ig Zlinszky János; h. a. Huszár István. 1747–57-ig Horányi Gábor; h. a. Huszár. 1457–68-ig Beniczky István h. a. Laczkovich Imre. 1768–84-ig Laczkovich Imre; h. a. Muslay Gábor, 1783-tól Tahy György. 1784–98-ig Szily József; h. a. Tihanyi Tamás, 1790-től Laczkovich György, 1792-től Muslay István, 1793-tól ismét Laczkovich. 1798–1808-ig Laczkovich György; h. a. Szentkirályi László. 1808-ban Friebeisz Antal, majd Muslay István. 1810-1819-ig Muslay István. 1819–1820-ig Szentkirályi László; h. a. Ottlik Dániel.
1818-tól kezdve a helyettes alispánt másodalispánnak nevezik s azt a vármegye rendei választják ép úgy, mint az első alispánt. Ettől kezdve tehát 3111818–20-ig I. Szentkirályi László, II. Bárczay Pál. 1820–29-ig I. Bárczay Pál, II. Friebeisz József. – 1829–32-ig I. Kovách György, II. Dubraviczky Simon. 1832–45-ig I. Dubraviczky Simon, II. Földváry Gábor. 1838-tól Simoncsics János. 1841-től Szentkirályi Mór. 1845–48-ig I. Szentkirályi Mór, II. Nyáry Pál. 1848-ban I. Nyáry Pál, II. Balla Endre, a kiket 1849-ben Madarassy László és Jankovich György váltottak fel. Budavár visszavétele után a vármegye I. alispánja ismét Nyáry Pál, II. meg Szeles Lajos.
A gödöllői királyi kastély.
A hajdani gróf Zichy-féle kastély Zsámbékon.
Báró Prónay Dezső kastélya Acsán.
(Dörre Tivadar rajza.)
A szabadságharcz leverése után a vármegye élén egész 1860-ig kinevezett tisztikar állott, a kiknek nevét, mert állásuk nem a vármegye bizalmában gyökeredzett, mellőzendőknek véljük. 1861 január 5-én ismét Nyáry Pált választotta a vármegye alispánjává, míg másodalispánná Beöthy Lajost tette. Ezek azonban már október 1-én az egész tisztikarral egyetemben lemondottak s helyökbe ismét kinevezett tisztviselők léptek.
1867-ben a vármegye három alispánt választott. És pedig elsőnek Beöthy Lajost, másodiknak Szilassy Istvánt, harmadiknak ifj. Földváry Gábort. A törvényhatóság újjászervezése után pedig 1872–1877-ig Beöthy Lajos, 1878–1894-ig Földváry Mihály, 1895–1905-ig Benitzky Lajos és 1905-től Fazekas Ágoston az alispán.
