Vittencz.
Vittencz.
VITTENCZ. – GRÓF PÁLFFY JÓZSEF KASTÉLYA.
Brandstetter felvétele.
Vittencz nagy község, a Kis-Kárpátok alatt, Jókőtől délkeletre, 8 kilométerre, nem messze a pozsonymegyei határszéltől. Lakosainak száma 1631, kik közt néhány magyar, 153 német, a többi tót. Vallásuk r. kath. (129 izraelita). Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása N.-Kosztolány Vittencz, – Zsigmond király 1398-ban kelt adománylevele szerint Wytench – régi kiváltságos község, amiről számos más létező oklevél is tanúskodik. Stibor vajdának az ottani plébánia levéltárában őrzött és 1423-ban kelt adománylevele a községet már akkor „Major Vittencze oppidum”-nak nevezi. A község levéltárában pedig II. Mátyásnak 1611-ben és III. Károlynak 1712-ben kelt okmányait őrzik, melyek szintén a község kiváltságaira vonatkoznak. Az utas az országutról, magas domboldalról a község főterére ereszkedik le, melyen túl, szintén domboldalon, gróf Pálffy Józsefnek díszes, nagyszabásu várkastélya tünik szemébe, körülötte négy oldalról egy-egy emeletes, toronyszerü, manzardtetős lakóház. E kastélyt 1603-ban báró Ungnad Kristóf, akkoriban a jókői uradalom ura építtette. Ungnad leányát, Anna Máriát Erdődy Tamás vette nőül és így került öröklés útján gróf Pálffy József birtokába. A kastély mögött és oldalt nagy kiterjedésü, szép park terül el, előtte pedig gyönyörü kettős fasor vonúl végig, messze, egész a községen túl levő uradalmi épületekig. Gróf Pálffy Józsefnek itt nagy uradalma, mintagazdasága és híres ló-, juh- és marhatenyésztése van. A kastély egyszerü, de nemes ízléssel van berendezve. Rendkivül érdekesek az ott nagy mennyiségben elhelyezett régi aczélmetszetek, vadászati képek és trofeumok.
A helységben két kath. templom van. Az egyik, az u. n. „Felső” templom 1489-ben épült és czinteremmel van körülvéve. A u. n. „Alsó” templom építését a XVII. század elején kezdték meg, de csak 1644-ben fejeztette be gróf Erdődy György és neje Rákóczy Eszter. Kegyura gróf Pálffy József. Az izraelitáknak is van itt zsinagógájuk, melyet a mult század második felében az Erdődy család építtetett. A községtől nem messze van a Szent-Rókus kápolna, ahova a hívők minden év Szt-Rókus napján körmenetekben zarándokolnak. Hogy Vittencz és környéke a különböző korok harczai alatt is szenvedett, bizonyítja első sorban az 1371. évi Canonica visitatio, a mely több elpusztult telekről emlékszik meg; 1685-ben pedig 36 féltelkes és 42 negyedtelkes ház állott pusztán. Hagyomány szerint a község valaha mintegy 1213 kilométernyivel odább, észak felé, a Sztara-Chtelnicza nevü dülőn feküdt, valamely katasztrófa következtében elpusztult és a lakosok a mostani helyen telepedtek meg. Vittencz közelében ered a Vitek-patak, mely a községen keresztül folyik és csekély vize daczára hóolvadáskor, vagy nagy zápor után árvízzel fenyegeti a lakókat. Nagy esése folytán Vittenczig és a községnél hat malmot hajt. A lakosok nagy része a földmívelésen kívül a kőmives-, ács- és csizmadia-ipart űzi. Van itt egy társaskör is, mig a Felvidéki magyar közművelődési egyesület jól berendezett és hazafias missziót teljesítő óvódát tart fenn. Nemesi birtokok voltak itt első sorban a vittenczi vár és uradalom, melyet II. Rudolf adományozott 1586-ban Ungnád Kristófnak; továbbá Horváth Gáspár kuriális birtoka szintén a XVI. században, Dejtey Jánosé, ki azt Thurzó nádortól, a király körül szerzett érdemeiért kapta, továbbá Gáspár Jánosné; a XVII. század közepén a Radványi és a Markhot családnak volt itt nemesi birtoka, mely utóbbi nemesi előnevét is e községtől nyerte. 1741-ben a Rády családnak, 1760-ban a Nevedyeknek, 1769-ben a Faraghó és Ádámffy családnak, 1781-ben a Zmertich, Jankovics, Roznics és Boltizsár és 1830-ban a Gáspár családnak. A kath. templom edényei közt több nagy értékü, régi, leginkább góthikus ötvösmű van.
