7. A SZABADSÁGHARCZTÓL A KIEGYEZÉSIG.
7. A SZABADSÁGHARCZTÓL A KIEGYEZÉSIG.
Míg Pozsonyban az 1847 november 7-ére egybehívott országgyűlésen szinte vontatva folytak a tanácskozások, az alatt idehaza már-már elsímultak azok az ellentétek, a melyek az őszi követválasztásokon a vármegyei nemességet két pártra osztották.
Az az elkeseredett küzdelem, mely az őszi követválasztáson a vármegyében dúlt, nehány hónapig nyugalomra intette a közéletben szereplő férfiakat is; mind a mellett az érdeklődés az országgyűlésen történtek iránt nem lohadt, bár mindenki jól tudta, hogy a vármegye követjeinek ott jelentékenyebb szerepük nem lesz, mert Károly János, első alispán, inkább a kormánynyal rokonszenvezett, míg követtársa, Dessewffy Jób, inkább csak hallgatóként vett részt az országgyűlésen.
Midőn a február 9-én, Losonczon tartott közgyűlésen a rendek a január 22-én és február 6-án kelt követi jelentéseket tárgyalták, a melyek főleg a honosítási törvény tárgyalása, valamint az adminisztrátori rendszer ügyében kelt királyi leíratra adandó válasz alkalmával támadt hosszadalmas vitákról adtak számot, tán senki sem sejtette a nehány hét mulva bekövetkezendő eseményeket, melyek a régi rendi alkotmányt gyökeresen átalakították.
A gyűlölt administrátori rendszer ügyében megindult vita véget ért; a sérelmekről az ország gazdasági bajainak orvoslására irányult a rendek figyelme. Széchenyi István nagyobbszabású vasútépítési terve foglalkoztatta az országgyűlést, midőn hirtelen, meglepetésszerűen megérkezett a február 22-én kitört forradalom híre Párisból, a forradalmak hazájából, indult ki a szabadság szele, végigsüvítvén egész Németországon s már márczius 12-én felkavarta a különben békés bécsi nép szenvedélyeit.
Ép azon a napon, a diadalmaskodó bécsi forradalom kitörésekor, a mely napon a nádor: István főherczeg visszatért Bécsből Pozsonyba, márczius 13-án, gyűltek egybe Nógrád rendei a közgyűlésre.
Az utólsó napok eseményeinek hatása meglátszott az egybegyűlteken. Károly János, első alispán, mintha megérezte volna a bekövetkezett eseményeket, lemondott a követi tisztségről. A közgyűlés elfogadván a lemondást, a követválasztást márczius 28-ára tűzte ki, mely napon a követek részére adandó utasítások is tárgyalandók lettek volna.
1848/49.
Gr. Ráday Gedeon főispán.
Az 1848-iki törvények végrehajtása.
Sréter László.
Az 1848. évi követválasztások.
Horváth Elek.
A nemzetőrség.
A szabadságharcz.
Az önkényuralom Nógrádban.
Losonczi események.
A váczi, rétsági és vadkerti harczok.
Az oroszok Szécsényben.
Az oroszok Losonczon.
Losoncz elpusztítása.
A megtorlás. Üldözések.
Katonai diktatura.
A zsandárság.
Polgári abszolutizmus.
Az önkormányzat visszaállítása.
Gr. Zichy Ferencz főispán.
Dessewffy Gusztáv.
Ujjhúzás a kormányhatóságokkal.
A vármegye 9 pontja.
Képviselőválasztások.
Az 1861. évi események.
Gr. Dessewffy Károly kir. főbiztos. Pongrácz Károly.
A Schmerling-féle rendszer bukása. Gr. Forgách Antal főispán.
Az 1865. évi képviselő-választások.
Gr. Forgách József főispán.
Főispánok 1682-től.
Alispánok 1711-től.
