Születés.
Születés.
Az asszonyok szűlés előtt egyformán végzik megszokott teendőiket s csupán arra ügyelnek, hogy meg ne bámuljanak valamit, mert akkor a gyerek olyan lesz, mint a minőre az anyja rábámult. Ilyenkor komégyiába nem szabad menni s kerülni kell a szúrós szemű emberek tekintetét, mert könnyen »szemtő gyühet a rontás«. Ha már »me’llett« a gyerek, akkor az asszony »sátort fekszik«, vagyis átmegy a tornyos nyoszolyába s fölibe fehér lepedőből sátoralakú firhangot csinálnak, melynek lelógó csücskeibe fokhagymát és pénzt kötnek. A sátor és a fokhagyma a boszorkák ellen való, mert ezeknek nagy kedvük telik a gyerek szemmel való megverésében, sőt nagyon sokszor »ki is váltják« a gyereket s valami félkegyelmű »mumajt« csempésznek a helyire. A szülők gyermekkori pajtásai közül kerül ki a koma és komasszony, kiket a bába kér fel mézespálinkával a 154már előzetesen megbeszélt tisztségre. A komának kevés a szerepe s ha »mehhal a gyerek, oda van a komaság«, de annál nagyobb gond szakad a komasszony nyakába, mert egy álló hétig ő látja el ennivalóval a gyerekes házat, vivén oda személyesen – Sóshartyánban – első nap tejet és tojást, második nap levest és tyúkhúst, harmadik nap mákos ferentőt és pampuskát, negyedik nap herőkét, ötödik nap túrós lepényt, hatodik nap morványt s ezenkívül még mindenfélét, de különösen a keresztelő napján annyit, hogy a háziakon kívül a vendégek is alaposan belakhatnak. Ez az ételsorozat falunként keveset változik s mindenütt pontosan meg van szabva, mint pl. Litkén is a fentihez nagyon hasonló a heti étlap: 1. tej, rántotta, morvány és bor, 2. csíkleves, csirke, sütemény, morvány és bor, 3. túrós csík, pampuska, morvány és bor, 4. rántottás tyúk, herőke, morvány és mézespálinka, 5. mákos ferentő, morvány és bor, 6. túrós lepény, morvány és bor. A keresztelőt, ha nagyon »genge« a gyerecske, mindjárt másnap megtartják; de egyébként sem várnak sokáig vele. Czifra nagykendővel letakarva, a bába meg a komasszony, a reggeli mise után, egész csendben keresztvízre viszik s utána otthon bepálinkáznak, de ha jobbmódú a család, akkor, különösen az első gyereknél, a legközelebbi rokonok és ismerősök nagyszabású »poszrikot« csapnak. Pálinkás vacsora után a bába elpanaszkodik, hogy szegény kis gyerek meztelenül jött a világra, semmije sincs neki, ezért kezében tartván »a komatálat« körüljárja a vendégeket s ingecskére meg »csizsmicskára« gyűjt, az adományokat azonban ő vágja zsebre. Ha nagyon jó a hangulat, akkor a menyecskék »megpatkolják« az embereket úgy, hogy a csizmájuk sarkára égő forgácsot raknak s egy darab fával addig verdesik a talpukat, míg a patkolásért meg nem fizetnek. A poszrikba jövő férfiakat különben már a belépésnél is megvámolják, mert elszedik a kalapjukat s azt ki kell váltani. Az így egybegyűlt pénzen – Bolgáromban – a kocsmába mennek az asszonyok s útközben hamuval telt rossz cserép-fazekakat vagdosnak a házak kapujához.
