Degenfeld.
Degenfeld.
Degenfeld-Schomburg (gróf) Aargauból (Svájcz) származik. A család ősei innen vándoroltak be a sváb földre, a hol 1280 táján a Gmünd város szomszédságában lévő Degenfeld birtokot s várat megvették. E sváb ágnak első képviselője D. Konrád volt († 1360). A XVII. század elején a család két főágra szakadt. D. Konrádtól, illetőleg ennek fiától származik az 1625 január 27-én birodalmi báróságot, 1716 április 13-án pedig grófi rangot nyert württembergi ág, míg a másik ág Konrád bátyjától, János Kristóftól veszi eredetét. Kristóf Márton porosz államminiszter, a ki 1716-ban birodalmi grófi rangot nyert, a herczeg Schomburg család utólsó sarját vevén nőül, családnevéhez a Schomburg nevet csatolja. Miksa Kristóf (szül. 1766 † 1816.) cs. kir. kamarás, birodalmi tanácsos, 1810-ben magyar grófi rangot nyer. Fia: Ottó Kristóf (szül. 1801 † 1849.) erdélyi kormányszéki tanácsos. Fia Lajos (szül. 1843.) 1888-ig országgyűlési képviselő, 1889–1895-ig Nógrád vármegye főispánja, 1896–1901-ig országgyűlési képviselő, a Lipót-rend lovagja, Szirákon birtokos. Fiai: Kristóf Ottó Imre (szül. 1881.), Miklós Lajos Kristóf (szül. 1882.)
Czímer: vágott és kétszer hasított paizs, közép-paizszsal és ebben kék szívpaizszsal. Az utóbbiban ezüstsas. A közép-paizs négyelt. 1. és 4. kék paizsláb fölött vörössel és ezüsttel négy koczkára osztva. 2. és 3. vörössel és ezüsttel a felső balsarokból haránt vágva, benne egy zöld papagály arany nyakkarikával. Nagy paizs: 1. és 6. ezüstben fekete paizs, ebben kis aranygyűrű csillag alakban nyolcz liliomos pálczával körülvéve. 2. veresben fehér lovon ülő aranypánczélos lovag felemelt jobbjában vívóbárdot tart. 3. és 4. vörösben hat (3:2:1) alul kerek ezüst-paizsocska. 5. feketében három (2 : 1) ezüstkereszt. Jelmondat: Quo Fata Vocant.
Degenfeld
