Zsély.
Zsély.
Zsély. Balassagyarmat közelében fekszik. Magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 159 és nagyrészt róm. kath. vallású lakosaié 900. Postája helyben van. Távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. Legrégibb birtokosai a Balassák ősei voltak. A XIII. század második felében Péter, honti főispán birtoka, kinek halála után, 1290-ben, az özvegyével kötött egyezség szerint, férfirokonai: Bettér zólyomi főispánnak, a Balassák tulajdonképeni ősének, továbbá Demeter, pozsonyi és zólyomi főispánnak, végül Detre fia Mikónak a birtokába került. Ettől kezdve, az egész középkoron át, szakadatlanul a Balassa család volt a földesura. Utóbb behódolt a törököknek és 1562–1563-ban Diváne Ali hűbérbirtoka volt. Ekkor 19 adóköteles házát írták össze. 1579-ben 25 ház után adózott. 1585–1586-ban Hasszán szécsényi szandzsákbég hűbérbirtokai közé tartozott. 1670-ben Balassa Imre és Péter birtoka, a kik Keller Jánosnak és nejének Komáromy Erzsébetnek 300 tallérért elzálogosították. Ezektől azonban Mailáth Miklós királyi ügyigazgató 1680-ban visszaváltotta. Később Horváth János és neje Jánosy Judith birtokába jutott, a kik Koháry Istvánnak és Jánosnak engedték át 300 tallérért. Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat gróf Zichy Istvánnak 1687 január 7-én kelt végrendeletével, elsőszülöttségi s az elsőszülöttek kihalta esetén senioratusi hitbizománynyá alakították át. E végrendelet következtében Zsély I. Ádámra, majd ennek fiára Károlyra szállott, a ki azonban 1741 június 14-én fiutódok nélkül halván el, ettől kezdve az uradalmat a család seniorja haszonélvezi. Az itteni nagyszabású kastélyt, a nagyteremmel együtt, 1772-ben gróf Zichy Ferencz győri püspök, a nyugati részt pedig gróf Zichy Károly († 1876) építtette. A kastély nagytermében vannak elhelyezve a család seniorainak és a hitbizomány alapítójának arczképei. A kastélyban van elhelyezve a Zichy család híres levéltára, melyet 1858-ban szállítottak át a palotai várból Zsélyre. Jelenleg gróf Zichy Nándor a senioratus haszonélvezője. Az itteni plebániát 1771-ben alapították és a templom is ez időtájt épült. A községhez tartozik a zsélyi Sósárfürdő, melyet egészséges levegője, kies vidéke és hatásos vize miatt sokan felkeresnek, továbbá Forrás-puszta, Károly-major, Mankó-dülő, Ortás-puszta és Peszerény.
* * *
Források: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Esmertetése I–III. Csánki Dezső dr.: Magyarország Tört. földrajza a Hunyadiak korában I. 89–120. – Wertner Mór dr.: Magyar nemzetségek I–II. – Karácsonyi János dr.: Magyar nemzetségek I–III. – Fejér: Cod. Dipl. – Gróf Teleki József: Hunyadiak kora. – Fényes Elek: Magyarországnak Mostani Állapotja II. kötet, 1837. évi kiadás. – Századok 1869. évf. – Ortvay Tivadar: Geographia Ecclesiastica Hungariae és Werbőczy István életrajza. – Illésy János dr.: Vásárszabadalmak Jegyzéke. – Acsády Ignácz: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. – Bél Mátyás: Notitia Hungariae Novae IV. 2–154. – Gracza György: A magyar szabadságharcz története III–V. – Tudományos Gyűjtemény 1827. év. IX. 30. – Sürgöny 1863. évf. 128., 134., 150. – Levéltári anyag: Országos Levéltár: Dicalis conscriptiók. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeírás. Nógrád vármegye 1770. évi úrbéri összeírása. – Gróf Károlyi család levéltára: Bosnyák-féle iratok. – Nógrád vármegye levéltára. – A divényi uradalom 1660. évi úrbáriuma. – A helyszinén gyűjtött adatok.
