Túrmező.
Túrmező.
Túrmező. (Azelőtt Turopolya.) A honti határ közelében fekvő nagyközség. Van 199 háza és 1075 tótajkú, evangélikus vallású lakosa. Postája Felsőtisztás, távírója Gács és vasúti állomása Gács és Rárósszakal. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben találkozunk vele, a mikor tehát már tekintélyes egyházas hely volt. A középkorban a Turi család volt a földesura. 1548-ban Balassa Imre és János birtokában találjuk. A XVI. század közepén behódolt a törököknek s az 1562–63. évi török lajstromok szerint 24 adóköteles házzal a nógrádi szandzsákhoz tartozott és Ferhádnak, Ahmed bég fivérének a hűbérbirtoka volt. 1579-ben 20 ház után adózott. 1585–86-ban Hasszán szécsényi szandzsákbég hűbérbirtokai közé számították. 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1686-ban a helység egy részét gróf Zichy István nyerte adományúl. 1715-ben négy magyar, egy német és 25 tót, 1720-ba n 9 magyar és 19 tót háztartást írtak itt össze. 1770-ben a Zichy és a Balassa család, 1826-ban kivülök a Szent-Ivány család volt itt birtokos és jelenleg a gróf Zichy család és gróf Wenckheim Ferenczné örökösei a nagyobb birtokosai. Túrmező articularis hely volt. Midőn 1762-ben az evangélikusok új templomot akartak építeni, csak úgy kaptak erre engedélyt, ha a régi templom anyagát használják fel. A nép ezt kijátszandó, éjjel hordta az új köveket az építkezéshez. De rajtavesztett s azután csak katonai fedezet mellett folytathatták az építkezést. Ennek az lett a következménye, hogy az új templom tornya aránytalanul nagyobb a templom hajójánál. 1806-ban egy ház kivételével az egész falu leégett. 1873-ban pedig a kolera pusztította a lakosokat. A községházán egy Rákóczi-korabeli dobot és egy tatár zászlót őriznek. A határbeli Bralo-hegyen őskori leletek szoktak felszínre kerűlni és a Samilova nevű gránitszikla-falnak olyan az alakja, mintha 132várfal volna. Van itt több barlang is, melyek közül az egyiket, a hagyomány szerint, a husziták korában templomnak használták. A Flaska szikláján lakott a népmonda szerint Flaska, a híres rablóvezér, ki a Viszoki skala nevű barlangban rejtegette rablott kincseit. A kincskeresők gyakran próbálkoztak e barlangba bejutni, de a nyílást elzáró szikla miatt nem tudtak. A Vinyiska-hegyen állott volna a hagyomány szerint a Turi család várkastélya. A Lazok nevű barlangban őstelepek nyomaira akadunk. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Alsómalom, Egyházimalom, Dvoristyetanya, Hasznos-telep, Heberszkai-tanya, Hrabcsa-tanya, Jávoros, Mélymalom, Nyirjesi-tanya, Ördögvölgy-tanya, Panyov-irtvány, Sánta-telep, Urbán-tanya, Vörösvölgy, Zakrusja-tanya és Zichy-puszta.
