Szirák.
Szirák.
Szirák. Magyar nagyközség, a hasonló nevű járás székhelye. Házainak 125száma 257, lakosaié 1609, a kik túlnyomóan evangélikus és kisebb részben róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, de vasútállomása Apcz-Zagyvaszántó. Ősidők óta megült hely, a mit az itt felszínre került leletek bizonyítanak és egyike azoknak a községeknek, melyek már a tatárjárást megelőző korszakban fennállottak. Első ízben a váradi regestrumban találunk róla adatot. 1219-ben a Jeruzsálemi Szent-János lovagrendnek volt itt rendháza. Arnold, a lovagok itteni gondviselője és Salamon lovag panaszt emeltek a zempléni vár jobbágyai ellen, a kik a lovagok egyik tanyáját elpusztították. A tatárjárás alatt az itteni rendház elpusztúlt ugyan, de csakhamar ismét helyreállították. 1274-ben Péter volt az itteni lovagok főnöke, a ki egyúttal a tolmácsi és szomolyai rendházak élén is állott és valószinüleg azonos azzal az Umbertus Péterrel, a ki 1275-ben a lovagok csurgói értekezletén jelen volt. A rendház a XIV. században megszűnvén, a helység az esztergomi János lovagok birtokába került. 1439-ben egy része Buják várához tartozott. 1453-ban Szent-Györgyi Tamás mester, magyarszlavoniai tartományi mester, a lovagok itteni birtokait Mohorai Vidfi Jánosnak adta, praediális (egyháznemesi) jószágként. 1472-ben a Szobi család is földesura volt a községnek, de 1493-ban itteni birtokait eladta. 1562–63-ban Hasszán Daud hűbérbirtokaihoz tartozott. 1579-ben csak kilencz ház után adózott. 1584–85-ben Mahmud bin Musztafa, a budai defter futárának a hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura. A török hódoltság alatt a helység ősi magyar lakosai kivesztek és helyükbe a Felvidékről tótok telepedtek. 1715-ben hét magyar, 17 tót, 1720-ba hat magyar és 21 tót háztartást írtak itt össze. A XVIII. század első felében a Királyfalvi Roth család, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Roth Tamás, Tatay Sámuel és László, Horváthy Mihály és József és Platthy Farkas voltak az urai, 1826-ban pedig a gróf Telekiek és a Horváthyak, mely utóbbiak a Mohorai Vidfi-féle részt birták. 1836-ban gróf Teleki Lászlóné volt a helység egyik birtokosa, majd gróf Teleki József, Szontagh István, gróf Teleki Auguszta, Kassay Pál, Szontagh Antónia, Dömök János, Draskóczy Pál, Szexty Gábor, Hubay Lajos és Gáspár János. Jelenleg gróf Degenfeld Lajosnak, báró Naunstein Frigyesné szül. Bozó Erzsébetnek és a Kassay családnak van itt nagyobb birtokuk. A jelenlegi gróf Degenfeld-féle nagyszabású kastélyt Roth Tamás és neje Vattay Borbála 1748-ban építtették. Leányuk, Johanna, férjhez ment gróf Teleki József koronaőrhöz, a kiváló íróhoz. Ennek a fia Teleki László, kinek neje báró Mészáros Johanna volt. Leányuk: gróf Teleki Aguszta, férjezett gróf Degenfeld Ottóné, a jelenlegi tulajdonos szülei. A kastélyban sok értékes és érdekes ereklye és műtárgy van. Itt őrzi a család Teleki Mihály székét, 1652-ből és egy aranyozott vert ezüst tálat, Bethlen Gábor ezüstveretű díszes pipáját, egy 1639-ből való remek faragott szekrényt, egy remekművű nagyértékű régi legyezőt; XVII. századbeli ötvösműveket. Van itt még sok értékes régi bútor, Roth Johanna és a Vattayak idejéből, sok régi, remek himzés, több régi értékes úri ruha, számos egykorú családi kép és körülbelül 4000 kötetes könyvtár. Az itteni evangélikus egyház 1647 előtt már fennállott. A templom 1788-ban épült gróf Teleki Józsefné Roth Johanna áldozatkészségéből, a hajdani Jánoslovagrend házának a helyén. Az egyház drágakövekkel kirakott több kelyhet őriz a XVII. és XVIII. századból, melyek a Vattay, a Roth és a Teleki családok ajándékai. 1743 július 11-én nagy tűz pusztított Szirákon, mely alkalommal a paplak is leégett. 1873-ban itt is szedte áldozatait a kolera. A község 1829-ben országos, 1841-ben hetivásárok tartására, nyert kiváltságot. 1894-ben Posta Béla dr. a magyar nemzeti múzeum kiküldöttének vezetése alatt a gróf Degenfeld-féle kert mellett ásatásokat végeztek s ez alkalommal gazdag őskori leletre bukkantak, mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Az egyik dülőt akasztódülőnek nevezik, mert a XIX. század közepén itt végezték ki a Havér Pál nevű rablógyilkost. A községhez tartozik Czifra-major és Csurgó-puszta.
Szirák: Gróf Degenfeld Lajos kastélya.
