Szátok.
Szátok.
Szátok. (Azelőtt Felső-Szátok. ) A Lókos-patak völgyében fekvő magyar kis község. Házainak száma 105 és róm. kath. vallású lakosaié 428. Postája és távírója Teleske, vasúti állomása Romhány. Már a XIV. században fennállt. 1383-ban két Szátok helységről emlékeznek meg az oklevelek. 1423-ban Kis-Szátokról van adatunk. A két Szátok közűl az egyik az egész középkoron át az esztergomi érsek birtoka. Kis-Szátokon 1433-ban a Rhédei és a Felsőromhányi családok bírtak földesúri joggal. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–63-ban a nógrádi szandzsák községei között találjuk 10, 1579-ben pedig 8 adóköteles házzal. Ekkor Alsó-Szátok puszta is hozzátartozott, mely Juszuf bin Abdulah hűbérbirtoka volt. 1715-ben kilencz magyar és öt tót, 1720-ban 121pedig 12 magyar, két német és 10 tót háztartást írtak itt össze. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi káptalan volt a földesura, de jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. A községben levő régi kúriát még Révay Gusztáv építtette. Az itteni »Rákóczi-kút« még a kuruczvilágból való s azt a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferencz ásatta. A községhez tartozó Alsó-Szátok-puszta a középkorban Kis-Szátok néven önálló község volt, de 1579-ben már csak pusztaként szerepel. Ide tartoznak még Haragos, Kacsicska- és Rákóczi puszták.
