Pencz.
Pencz.
Pencz. Pest megye határán fekvő kisközség és körjegyzői székhely. Házainak száma 192, lakosaié 1131, a kik nagyobbára magyarok és róm. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és telefonja helyben van, távírója., vasúti és hajóállomása Vácz. Már 1414–1416-ban a Penczi család birtokában találjuk. 1473-ban a Szobi család volt a földesura. A XVI. század közepén behódolt a törököknek. A szécsényi szandzsákhoz tartozott és 1562–1563-ban, a mikor 14 adóköteles házát írták össze, Rusztem budai pasa hűbérbirtoka volt. A későbbi összeírásokban nem fordul elő és még az 1715–1720. évi összeírásokból is hiányzik, de 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, már ismét szerepel. Ekkor Benkó János, Gerhárd Pál, Dacsó Ferencz, Podmaniczky János és Sándor, Frideczky Teréz, Balogh Antal és Adám, Sréter örökösei, Osztroluczky István és Sándor, Zlinszky József, Mocsáry Pál, Pápay János és a Bossányi család voltak a birtokosai. 1826-ban pedig Prónay Pál özvegye Osztroluczky Zsófia és a Podmaniczky család, később a Maithényi, Huszár, Martonfalvy, Bory, Lieszkovszky, Ruttkay, Szerémy, Tornyos, Tapolcsányi, Podluzsányi, Kosztolányi, Kozáky és Welser családok. Jelenleg gróf Vigyázó Sándornénak van itt nagyobb birtoka. A községbeli úriházak közül az egyik, mely mintegy 600 éves, a Pencz családé volt, később a Prónayaké lett és most Welser Andoré, a második régi kúriát az Osztroluczkyak építtették, ez most Osztroluczky Miklós dr.-é. Az egykor báró Podmaniczkyféle kastély jelenleg gróf Vigyázó Sándornéé. A Kámánházy-féle úrilak a XIX. század első felében épült; később a Kormos családra, szállott, majd Laczkó Adolf, azután Bencze György birtokába került és most báró Malcomes Jeromosé. A községbeli róm. katholikus és az evangélikus templom a XIX. század elején épült, 1873-ban itt is nagy mértékben pusztított a kolera. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik: Barina-telep, Csurgó-telep (azelőtt Kosariszka Sándor-tanya) és Jóvíztanya.
