Mikszáthfalva.
Mikszáthfalva.
Mikszáthfalva. (Azelőtt Szklabonya, majd Kürtabony). A Kürtös-patak jobb partján fekvő kisközség. Házainak száma 179, lakosaié 814, a kik túlnyomóan tótajkúak és római katholikusok. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. E község már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is előfordúl. 1548-ban Balassa János, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. Az 1562–63. évi török adólajstromokban 14 adóköteles házzal szerepel, s Mahmud bin Abdullah hűbérbirtoka volt. 1579-ben 19 adóköteles házát vették fel az összeírásba. 1587-ben Isza bin Ibrahim nyert itt egy 6500 akcse jövedelmű hűbérbirtokot. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben hét magyar és négy tót, 1720-ban öt magyar és kilencz tót háztartását vették fel. 1740-ben a gróf Koháry és a Balassa családok, 1770-ben gróf Zichy Ferencz, gróf Balassa Pál, 1826-ban pedig a gróf Zichy és a báró Balassa családok voltak az urai, jelenleg pedig Szilágyi Mórnak van itt nagyobb birtoka. Az itteni plebánia 1332–37-ben már fennállott, a templom is 1396-ban épült, de a sok javítás kivetkőztette eredetiségéből. 1866-ban tűzvész pusztította el a helységet, 1873-ban pedig a lakosság egyharmada kolerában halt el. A községbeli ifjúság legényegyesületet tart fenn. Van itt egy gőzmalom és egy vizi hengermalom is és a határban vastartalmú savanyúvíz-források és kőszéntelepek nyomai. Az ú. n. Kishegyen bronzkori leletek kerültek felszínre, melyek közül egy bronztű a nógrádvármegyei múzeumban van. Itt született 1849 évi jan. 16-án Mikszáth Kálmán jeles író. A helység nevét nagynevű szülöttének 40 éves írói jubileuma alkalmával, a község kérelmére a belügyminiszter Mikszáthfalvára változtatta. A községhez tartozik Bástya-tanya és Felsőpeszerény-puszta, Szilágyi Mór birtoka, hova a tulajdonos 1908-ban szép és kényelmes úrilakot építtetett.
