Mihálygerge.
Mihálygerge.
Mihálygerge. A Dobroda-völgyben fekvő kisközség. Házainak száma 104, lakosaié 560, a kik magyarok és római kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Litke. A Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott. A XIV. század 85közepén, mikor a Záh nemzetség ősi jószágait elkobozták, 1335-ben Záh Feliczián itteni birtokát az Ákos nembeli Cselen fia János kapja adományul Károly királytól. E tájon feküdt Helimbafalva is, Litke és Egyházasgerege (a mai Kisgerge) között; valószínű tehát, hogy e helység beleolvadt a mai Mihálygergébe. Az 1548. évi adóösszeírás szerint akkor Székely Simon és Ferencz, továbbá Géczey László és Tharnóczy Sebestyén voltak a birtokosai. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pilinyi Bálint és Muraközi Mátyás Ferdinánd királytól kapnak itt részbirtokot. 1562-ben a szécsényi szandzsákhoz tartozott., akkor falu volt, 17 házzal. 1598-ban a Pilinyi családé. 1616-ban Muraközi és Zerdahelyi családja kihalván, ezek részét is Berényi kapja. 1715-ben öt és 1720-ban hét háztartását írták össze. 1740-ben a Bene család itteni birtokait a Szent-Iványok birták zálogban. 1770-ben Berényi Zsigmond, Mocsáry Samu, Novota Gáspár, Darvas Ferencz, Voxith Horváth József voltak az urai. 1770-től birtokos itt a Leuko nemes család is egész máig. 1826-ban birtokosok itt a Bene és a Darvas családok és Gyürky Pál. Most gróf Pejacsevich Mikó Endre a legnagyobb birtokosa, az övé a Szent-Ivány Györgytől épített kúria is. A róm. kath. templomot 1766-ban szintén Szent-Ivány György, Nógrád vármegye alispánjának tekintélyes hozzájárulásával építették a régi fatemplom helyére.
