Magyargécz.
Magyargécz.
Magyargécz. (Előbb Nagy-Gécz.) Szécsény közelében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 137 és róm. kath. vallású lakosaié 696. Postája Nógrádmegyer, távírója és vasúti állomása Szécsény. Eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A XIII. század elején e nemzetségből származó Simon bán birtokában találjuk, a ki Gertrud királyné meggyilkoltatásában való részesség miatt összes javaitól megfosztatván, II. Endre király azt a Szák nemzetségnek adományozta, de 1274-ben a Szák nembeli II. Pósa, a Kacsics nembeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe. A XIV. század elején a Záh nemzetség birtokába került. Záh Feliczián visegrádi merénylete következtében az ő javait elkobozták és I. Károly király 1335-ben az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János királynéi alétekfogónak és testvérének, Jakabnak adományozta. A XV. században Felsőgécz, Középsőgécz és Alsógécz helységekről emlékeznek meg az az oklevelek. 1448-ban Felsőgéczen a Duzma család volt birtokos. Alsógéczhez 1457-ben a Nagyszelei család formált jogot. 1455-ben mind a három helységet Szécsényi László birtokában találjuk és ekkor a szécsényi uradalomhoz tartoztak. Az 1548. évi adóösszeírásban a teljesen elpusztult helységek közé van felvéve. 1598-ban Szerémy Mihály volt a helység földesura. 1715-ben hét magyar háztartását írták össze, de 1720-ban nemes községként, adóköteles háztartások nélkül szerepel. 1770-ben Szerémy János, Ficsor János és András voltak a birtokosai. 1826-ban Szerémy Elek és a Géczy család, később pedig a Horváthy, a Balás, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családok. Jelenleg Szerémy Béla és Ivánka Ödön örökösei a nagyobb birtokosai. Az itteni róm. kath. templom 1789-ben épült. Hozzátartoznak: Karpegécz és Kisgécz puszták, az utóbbi hajdan önálló község, mely 1548-ban a teljesen elpusztult helységek között szerepel. 1826-ban e két pusztát a Csörgeő és a Darvas családok bírták. Jelenleg Karpegécz Ivánka Ödön örököseinek birtoka.
