Kosd.
Kosd.
Kosd. Vácz közelében fekvő magyar nagyközség Házainak száma 382, lakosaié 2015, a kik vegyesen róm. kath. és református vallásúak. Postája helyben van távírója és vasúti állomása Vácz. Kosd már 1460-ban a váczi püspökség birtoka volt. A budai szandzsák 1562–1563. évi hűbérszámadáskönyvében Rusztem budai pasa birtokában találjuk. 1715-ben 42 és 1720-ban 27 magyar háztartását vették fel az összeírók. Mindvégig a váczi püspökség volt a földesura és jelenleg is az a legnagyobb birtokosa. Plebániája már a középkorban fennállott. A XVII. században a templom a reformátusok birtokába került és 1719-ben ismét visszakerült a katholikusok kezére. Ez időtől kezdve a váczi ferenczrendiek és a kegyesrendiek végezték Kosdon az istenitiszteletet. 1727-ben Vay Adám Rádon plebániát alapítván, Kosdot leányegyházként Rádhoz csatolták. 1940-ben pestisragály ütött ki Kosdon. Midőn Őssi Lőrincz, akkori rádi plebános a betegek látogatására Kosdra jött, Vay Adám, a ki attól tartott, hogy a plebános behurczolja a ragályt Rádra, nem engedte őt oda visszatérni. A plebános ekkor tehát Kosdra tette át székhelyét s így lett Kosd önálló plebániává. A mostani református templom 1783-ban épült, de tornya csak 1809-ben. Az egyház birtokában egy úrvacsorához szolgáló kehely van, 1616-ból. 1856 október 12-én nagy tűzvész pusztított a helységben és az akkori becslés szerint 84.000 forint kárt okozott. Van itt hitelszövetkezet, kőszénbánya és szürke márvány bánya. A községhez tartozik: Cselőte-puszta, Kéméndtanya és Öregcselőte-puszta.
