Kishalom.
Kishalom.
Kishalom. (Azelőtt Kis-Sztraczin. ) A Sztraczin-völgyben fekvő kisközség. Házainak száma 53, lakosaié 317, a kik tótajkúak és ág. ev. vallásúak. Postája Kiskürtös, távírója és vasúti állomása Nógrádszakal. Eredetileg a honti vár tartozéka és királyi várbirtok volt, melyet II. Endre király Detrének, a Balassák ősének adományozott, a mit 1236-ban IV. Béla király is megerősített. A XV. században, 1439-ig, Salgai Miklós birtokában találjuk. 1439–1460-ban a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1548-ban Balassa Imre és János, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura, 1660-ban pedig Balassa Imre és ekkor Divényhez tartozott. Az 1715. évi összeírásban 1 magyar és 12 tót, az 1720. évben 7 magyar és 6 tót háztartással szerepel. Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás szerint Csepcsányi, másként Kádár János lakott itt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával gróf Zichy Ferencz győri püspök és gróf Balassa Pál voltak az urai és 1826-ban a Csemitzky család is birtokos volt itt. Jelenleg a gróf Zichy család divényi uradalmához tartozik. 1873-ban itt is pusztított a kolera. Itt van Ungár Miksa kőszénbányája is.
