Kisgerge.
Kisgerge.
Kisgerge. A Dobroda-patak mentén fekvő magyar kisközség, 60 házzal és 303, róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Litke. A Záh nemzetség ősi fészke, a hol már 1227-ben megtaláljuk e nemzetség tagjait. Záh Feliczián merénylete következtében az ősi nemzetségi javak elkoboztatván, e helységet Károly király 1335-ben az Ákos nembeli Cselen fia Jánosnak adományozta. Az adománylevélben Egyházasgeregye néven fordul elő. 1548-ban Ráday Pál volt a helység földesura. Az 1562–63. évi török kincstári számadáskönyvekben is még Egyházas-Gerge néven szerepel, a mikor Sehszüvár, a szécsényi szandzsák bég helyettesének a hűbérbirtoka volt, de 1567-ben Redzseb aga, a budai önkéntes lovasság tisztjének a birtokába került. 1740-ben a Gyürky család birtokában találjuk, 1770-ben Fáy Andráséban zálogban, 1826-ban pedig gróf Ráday Pál, Gyürky Pál és Mocsáry Károlyéban. Jelenlegi s Mocsáry Miklós a birtokosa. A róm. kath. plebánia 1332-ben már fennállott és a templom 1503-ban épült. A hagyomány szerint azon a helyen, a hol a honfoglaló magyarok áldozó helye volt. E hagyománynak némi valószínűséget kölcsönöz az a körülmény, hogy a templom emelkedett, berkes helyen áll s nem messze tőle, a Liptagerge község határában fekvő Sirmány dülőn honfoglaláskori sírokat találtak. A templomban a 68következő felírásos kő van elhelyezve: »Hoc tibi fundavit suprema regina sacellum ortus Lipthois Ladislaus avis ig (ic) et avos veteres posuit chaos g parentes tuta foret gremio ut turba sepulta tuo huc ades alma dei mater votisque faveto saepius et clemens ad tua templa veni 1503.« A község határában feküdt Forró-puszta, melyről szintén már 1335-ben emlékeznek meg az oklevelek.
