Bér.
Bér.
Bér. Szirák közelében, a Bér-patak mentén fekvő kisközség, 172 házzal és 825 lakossal, a kik vegyesen magyarok és tótok s túlnyomóan evangélikusok. Postája és távíróállomása Szirák, vasútállomása Galgaguta. Eredetileg a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka. Az e nemzetségből származott Radnót (1312–1315) 18halála után, 1322-ben a helységet Radnót sógora, a Kacsics nembeli Simon, a Palásti Radó család őse kapta. 1439-ben a bujáki vár tartozékai között szerepel és Báthory István a birtokosa. Valamivel később, Mátyás király uralkodása alatt, Szobi Mihály perelte e helység birtoklása miatt Báthory Istvánnal. A XVI. század közepén a török hódoltság alá került. 1562–63-ban Ali nevű önkéntes lovasvitéz zsoldhűbér birtokában találjuk, Ordas-pusztával együtt. 1715-ben 24, 1720-ban 21 háztartást írtak itt össze. A XVIII. században a bujáki uradalomhoz tartozott. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával a herczeg Esterházy család volt a helység földesura 1848-ig. 1851-ben a herczeg Esterházyak összes itteni birtokait eladták. Az evangelikusok temploma a XVIII. századból való. E helységhez tartoznak: Nemti-, Alsóegeres-, Csárda-, Felsőegeres- és Virágos-puszta.
