Kisigmánd.
Kisigmánd.
Kisigmánd. – Ghyczy Dénes urilaka.
Kisigmánd, a Czonczó patak és Nagyigmánd közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal, és 684, nagyobbára református vallású lakossal. 76A katholikusoknak kápolnájuk van itt; a református templom 1880-ban épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Nagyigmánd. Már 1291-ben az Igmándi nemesek birtokaként van említve, terra nobilium de Wygman alakban. 1309-ben villa Bygnan, 1453-ban pedig possessio Kiss-Vigman néven, a mikor Zichy Lukács tartja elfoglalva, de ekkor V. László, Rozgonyi Jánosnak, Rajnáldnak és Ozsvátnak adományozza. Később Both András is egyik birtokosa lesz, de az ő részébe Tamás érseket iktatják be 1511-ben. A török világban Igmánd is elpusztult, de azután újra települt. 1715-ben a Mészáros család is egyik birtokosa, a mely itt bizonyos birtokrészeket Molnár Erzsébettel elcserél. Ezenközben és utána a Ghyczy és a Boday családok is birtokosai lettek és ma Ghyczy Dénesnek és Bélának, továbbá Lózert Kálmánnak van itt nagyobb birtokuk. Egyebekben Nagyigmándnak a sorsában osztozott. Itt és az ide tartozó Szentmihály-pusztán több csinos úrilak és régi nemesi kúria van. Az egyik Ghyczy Dénesé, és ezt Ghyczy Ignácz 1846-ban építtette. Egy másik Ghyczy Józsefé és ezt Milkovich Zsigmond 1840 körül emelte. Egy harmadikat, a Ghyczy Elemérét, Ghyczy Pál építtette 1867-ben, egy negyedik pedig Thaly Ferenczé és ezt 1876-ban Thaly Zsigmond építtette. Néhai Ghyczy Kálmán volt pénzügyminiszter is itt született és lakott a Ghyczy Béla-féle házban. Ide tartoznak Szentmihály és Újpuszta. Szentmihály puszta egyike volt a vármegye legrégibb falvainak. Már 1292-ben villa Schentmihal alakban van említve. 1435-ben, egy okirat nehány lakosát is megismerteti; ezek: Fekete János, Imre diák, Dul István és Zeure István. Ebben az időben már Szent Mihálynak szentelt temploma is szerepel, melynek romjai a közelmultban még láthatók voltak. 1453-ban V. László a Rozgonyiaknak adományozta, és 1511-ben ezt is Tamás érsek kapta. A török világban elpusztult és megszünt falu lenni. Hosszú ideig teljesen kietlen pusztaság volt, azután lassanként, szórványosan ismét települni kezdett és 1715-ben a Mészáros, Molnár és a Fördős családok voltak a birtokosai, az Esterházyakkal együtt.
Kisigmánd. – Ghyczy József urilaka Puszta-Szentmihályon.
Kisigmánd. – Thaly Ferencz urilaka Puszta-Szentmihályon.
