Ete.
Ete.
Ete, magyar nagyközség, nevét némelyek szerint a Névtelentől is említett hét kún vezér egyikétől, Etétől vette, a kitől az Ethey nemzetség is származik. 1277-ben akadunk az oklevelekben első írott nyomaira. IV. László Ethey földet, a hol azelőtt a szolgagyőri várjobbágyok és a királyi hírvivők laktak, Csepeli Benedek hantai prépostnak adományozza. 1335-ben Ethey János és Péter birtoka, kiknek elődeit az itteni királyi hírnökök sorából, a szabadosok osztályába vették fel. Ugyanez az oklevél már a minden szentek tiszteletére emelt kőtemplomát is említi. 1348-ban a királyné megengedi, hogy az egy évvel előbb fej- és jószágvesztésre ítélt Jakab fia Jánosnak Ette nevü birtokát, a kivégzett fia és özvegye tíz márkáért visszaválthassák. 1450-ben is említik. 1500-ban Lewkes Ferencz és Koromlay István erőszakkal elfoglalják a Jakabfyak itteni birtokát, a mi ellen az érdekeltek tiltakoznak. 1520-ban az Etheyeken és a Koromlayakon kívül még Vasdinnyei Vas János, Csepy Benedek, Biró János, az Eörkényi és az Akay családok is birtokosai. A török világban elpusztult és mostani lakosait akkori birtokosa, gróf Zichy István 1648-ban telepítette ide. 1659-ben Tatay Máténak és nővérének négy nemesi kuriájok volt itt. 1698-ban az Esterházyak is birtokosai lesznek. Most a m. kir. állami ménesbirtok uradalmához tartozik. A község lakosai valamennyien reformátusok; templomuk 1645-ben épült, de csak 1817-ben kapott tornyot. A községházán kegyelettel őrzik az 1848-iki szabadságharcz alkalmával, az itteni önkéntes csapat számára készült nemzeti lobogót. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Az ú. n. Döbönkúti forrás vize kéntartalmú és gyógyító hatása van. A község házainak száma 241, lakosaié 1219. Helyben van postája, távírója és vasúti állomása. Ide tartozik Apáti puszta, mely 1334 előtt a pannonhalmi apátság birtoka, a hol 1334-ben Powsa János és Chyzer Pál némely birtokrészekre királyi adományt nyernek. 1520-ban a főapátságot iktatják itt birtokba. 1615-ben ismét más birtokosaival találkozunk; ekkor ugyanis Iványi Anna a maga részét, 10 évre, Gyárfás Mihálynak adja át. Ugyanezt teszik 1616-ban, birtokuk felével, Kulcsár Imre és osztályos atyafiai is. 1663-ban a pannonhalmi apátság a maga birtokát Csepy Jánosnak adja bérbe. 1673-ban Gyárfás István és Miklós itteni zálogjogukat Pázmándy Györgynek adják el. Később a Némai Tárczay család lett az ura; de e család fiágban kihalván, a leányági örökösök tették rá kezüket a birtokra, melyet azonban a királyi fiskus visszakövetelt. További sorsa Kisbérével, mely ide közel fekszik, azonos.
