Csúz.
Csúz.
Csúz, magyar nagyközség, a Páris patak mellett, 252 házzal és 1984 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a róm. katholikusok vannak a legtöbben. Posta van a községben, a távírója és a vasúti állomása pedig Perbete. E községet 1236-ban Chuz alakban említik. 1339-ben a Szemere nembeliek az urai; 1416-ban már Csúzy Mihály van említve birtokosaként. 1537-ben több közbirtokos kezén van. 1537-ben Várday Borbálát iktatják némely részeibe. 1540-ben a Csúzyak és osztályos társaik új adományt nyernek bizonyos birtokrészekre. 1553-ban Felpéczy Ferencz, Kapocsy Imre és Szentpétery János szerepelnek birtokosaiként. 1584-ben Sárkány György és neje, 1636-ban Várkonyi Amade Judit, 1644-ben Gersei Pethő Lászlóné, 1646-ban Csúzy Tamás zálogosítják el itteni birtokaikat. 1659-ben Rudnay István és Csúzy Zsuzsa gyermekei osztozkodnak részeiken. A török világban ez a község is elpusztult és 1669-ben néptelen, puszta faluként van említve. Később ismét megtelepült és 1718-ban már Csúzy Ádámot említik az oklevelek egyik birtokosaként, a ki a maga részét Fekete Györgynek adja el. 1746-ban Hunyadi László lesz báró Amade László révén a zálogbirtokosa, de ezt a zálogjogot az Amade-örökösök megtámadják. 1755-ben a Sembery örökösöket és Zmeskál Jóbot, 1756-ban pedig az Ocskay családot is itt találjuk. Birtokosai voltak még az újabb korban a Halassy, Csúzy, Petrics, Szalacsy, Held, Kürthy, Bozó, Wodiáner, Peredi, Szegedy, Léhner, Szigethy, báró Riedl, báró Babarczy, gróf Erlach és Végh családok, most pedig az esztergomi főkáptalannak, Kálmán Rudolfnak, báró Hammerstein Richárdnak, Bathó Aladárnak és társainak, Steiner Mihálynak és özv. Balogh Kálmánnénak van itt nagyobb birtokuk és mindegyiknek egy-egy csinosabb úrilaka, vagy régi kúriája. A mult század elején különösen a Csúzy Zsigmondné háza és angolkertje volt híres. Csúzon vonult át Apafi Mihály fejedelem a török hadakkal Érsekújvár ostromára. A községben két templom van. Ősi katholikus temploma, melyről már 1397-ben találunk feljegyzést, a török világban pusztult el, a mostani pedig 1754-ben épült. A református templom 1793-ban épült. Ide tartoznak Bathó, Kisszentmiklós, Pusztaszentmiklós, Kopánkut, Liget, Ölveczky, Örömhegy, Péterház, Szilley és Vaskapu puszták, Weiszberger major és Vadászlak. Határában feküdt Louth elpusztult falu is, mely 1260–1270 körül birtokosa, Iwan de Louth nevében merül fel és még 1339-ben is Csúz szomszédjaként van említve.
