Csicsó.
Csicsó.
Csicsó, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 236 házzal és 1491 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között az utóbbiak vannak többségben. Posta van a községben, de a távírója és a vasúti állomása Tany és Nemesócsa. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, s már 1172-ben szerepel, a mikor Konrád, II. Géza király jobbágya, a pannonhalmi apátságnak hagyományozza. Ez oklevélben neve Sysou alakban van írva. III. Incze 1216 évi összeírása nem említi ugyan, de III. Honorius pápa 1225-iki jegyzékében ismét előfordul: villa de Chichou alakban. Albaeus jegyzéke nem említi az apátság birtokai között, csak azt jegyzi meg róla, hogy Füssel határos. 1268-ban, az akkori okiratokban Csicsó már a komáromi vár tartozékaként jelentkezik, és ilyenül szerepel 1387-ben és 1422-ben is, az első alkalommal Alsou Chychov, a másodikban Chycho et alia Chycho alakban. 1460-ban is két Csicsó szerepel, Alsó és Felső jelzőkkel. I. Ferdinánd 1547-ben ideiglenesen Ugrinovics Vidnek 57adományozza. 1562-ben már nem Alsó- és Felső-, hanem Nagy- és Kis-Csicsó vannak említve, melyeknek Paxy János komáromi várkapitány az ura. Később báró Iller János győri várkapitányé lett, a ki 1715-ben gróf Zichy Péternek adja zálogba. Azután a Zichyeken kívül még a Nagy és a Pálffy családot is a birtokosai között találjuk. A mult század közepe táján gróf Waldstein János a birtokosa, utána özvegye: gróf Kálnoky Adél, a későbbi Sabran herczegné, kinek jogutódai ma is birtokolják. Van itt egy régibb, nagy kastély is, mely szintén az uradalomhoz tartozik. E községnél lép a Duna Komárom vármegyébe. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A közeli Duna árvízei azelőtt sok kárt okoztak a lakosoknak, 1861-ben pedig és két évvel később nagy tűzvész pusztított a községben. Néhai Sabran herczegné 1889-ben a községben apáczakolostort építtetett, mely leányiskolával és kisdedóvóval kapcsolatos. A község két temploma közül a református 1788-ban épült, a katholikus templomot pedig 1660-ban a Zichyek építtették. Ide tartoznak Kécs és Odolló puszták, Kereszt és Szunyogszállás major, Remészi erdészlak és Méhesház. Kécs-puszta hajdan szintén komáromi várbirtok volt és később a Zichyeké lett. Csicsóval volt határos Erecs puszta, mely II. Endrének és IV. Bélának 1234 és 1270-iki oklevelében Erecu néven szerepel. 1250-ben Erechtu alakban is említtetik, az apátsági aratók részbirtokaként. Nevét a körülötte fekvő erektől kapta. Ugyancsak Csicsó határában említi egy 1592-iki oklevél Böcs helyésget is, mely szintén komáromi várbirtok volt.
53Csicsó.
Sabran herczegné örökösei kastélya.
