Csehi.
Csehi.
Csehi, Bars vármegye határán fekvő, magyar és tót vegyes kisközség. Házainak száma 89, lakosaié, a kik nagyobb részben római katolikusok, 560. Postája Kolta, távírója és vasúti állomása pedig Udvard. Első nyomára 1419-ben bukkanunk, a mikor Zsigmond király Felső-Csehit Nagyöredy Istvánnak adományozza. Ugyanekkor Kis-Csehi is említve van. 1419-ben Csehy Ágoston Alsó- és Felső-Csehi negyedrészét, mely előbb Gyöpös Lászlóé volt, zálogba adja. Ugyanekkor még birtokosokként említve vannak Kürthy István és Magdolna, Nebojszai Balogh János özvegye, és Megyery Pál, a kik részeiket 1633-ban Zádory Andrásnak zálogosítják el. 1659-ben Baranyay István győri várkapitány kap ide donácziót. 1716-ban Baranyay György egyedül bírja. Azután a Mátéfy, Lipovniczky, Jaross és Dióssy családok lettek a birtokosai és most Jaross Istvánnak van itt nagyobb birtoka, melyet 1902-ben szüleitől: Jaross Móricz és neje Lipovniczky Nepomucénától örökölt. A törökök ezt a községet sem kímélték és 1552-ben 12, 1576-ban pedig mindössze négy házat találtak itt az összeírók. 1669-ben is az elpusztult falvak között van említve. 1849-ben a nagysallói csatából menekülő német vasasok és a magyar huszárság között itt kisebb ütközet volt, mely az osztrákok vereségével végződött. A falu katholikus templomát Baranyay István és neje, Ebeczky Rozália 1790-ben építtették. Ide tartoznak Hasztergán és Jaross-puszták.
