Darányi Ignácz.
Darányi Ignácz.
307Darányi Ignácz.
(Az Országos Képtárból.)
Darányi Ignácz dr. (Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni), Magyarország földmívelésügyi minisztere, Komárom vármegye egyik nagybirtokosa és Komárom szab. kir. város díszpolgára, szül. Budapesten 1849 január 15-én. A jogi pályára készült s az ügyvédi vizsgát 1873-ban tette le. Már mint fiatal ügyvéd, csakhamar ismertté tette nevét czikkeivel és rövid idő mulva (1875) az ügyvédvizsgáló bizottság tagja lett. A budapesti ügyvédi kamara a következő évben választmányába hívta meg. 1876-ban a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjául választották meg a II. kerületben, melynek egyik vezető embere lett és azóta 30 évig volt tagja a főváros közgyűlésének. Élénk és tevékeny részt vett a Tiszavölgyi Társulat újjáalakításában, mely titkárául nyerte meg és e minőségében különösen vízjogi kérdésekkel foglalkozott. Lónyay Menyhért, Andrássy Gyula és Károlyi Sándor grófokkal, e társulat elnökeivel együtt működött a Tisza-szabályozás körül. 1881 óta tagja a képviselőháznak szabadelvű programmal. Nagy tudása és munkabírása a Házban is feltünt és csakhamar 304egyik tekintélyes tagja lett a szabadelvűpártnak, a közlekedési tárczának pedig állandó előadója. Tevékeny részt vett a tiszai és a vízjogi törvények előkészítésében és megalkotásában. Több ízben felajánlották neki az államtitkári állást, de nem vállalkozott. 1892-ben az ügyvédi gyakorlattal felhagyott, a következő évben a szabadelvűpárt alelnöke lett, majd 1895 április 2-án a képviselőház választotta alelnökévé. A király bizalma 1895 november 2-án a földmívelésügyi tárcza élére hívta meg, mely tisztét 1903 november 3-ig, tehát éppen nyolcz évig viselte az egész ország megelégedésére, s el lehet róla mondani, hogy a legnépszerűbb miniszterek egyike volt Magyarországon. Nyolcz évi működéséhez sok és nevezetes reform fűződik. Darányi Ignácz volt Magyarország első földmívelésügyi minisztere, a ki nagyszabású szocziális politikát kezdeményezett. Előtte e téren úgyszólván semmi sem történt a kisgazda és a gazdasági munkások helyzetének javítása érdekében. Darányi egész sorozatát kezdte meg a munkásjóléti intézkedéseknek. Megalkotta a szövetkezeti törvényt, a gazdasági munkás- és cselédbetegsegítő-pénztárt, a ruthén nép felsegítése az ő nevéhez fűződik, legújabban pedig a székely akczió. Hatalmas folyamszabályozási konczepcziókba kezdett és nem kerülte ki figyelmét semmi sem, a mivel a magyar gazda helyzetén segíthetett. Az ország gazdaközönségének osztatlan rokonszenve és tisztelete kísérte, midőn 1903 végén tárczájától visszalépett. Az Országos Gazdaszövetség nagy érdemei elismeréséül csakhamar elnökévé választotta s ezzel a legnagyobb kitüntetésben részesítette. Tisza István gróf politikájától az 1904 nov. 18-iki képviselőházi ülés után elfordult és a szabadelvűpártot elhagyta, majd Andrássy Gyula gróffal megalakították az alkotmánypártot, melynek első elnöke lett. A nemzeti ellenállást irányító vezérlőbizottságnak egyik tevékeny tagja volt. 1906 tavaszán, mikor a béke a nemzet és királya közt helyreállt, ismét tárczát vállalt Wekerle miniszteriumában. Darányi nemcsak politikai, hanem egyházi téren is jelentős munkásságot fejtett ki. A pesti ref. egyház 1892-ben gondnokává választotta, majd a pápai ref. főiskola és 1896-ban a komáromi ref. egyházmegye gondnoka lett. 1903 óta pedig a dunamelléki egyházkerület főgondnoki tisztét tölti be. Ennek az egyházmegyének ma is tiszteletbeli gondnoka. A mi különösen Komárommegyét illeti, az általános természetű intézkedésekről nem szólva: a Duna folyót szabályozta, a Csallóköz árvédelmét és belvízszabályozását eszközölte; a Vág balparti ármentesítő társulat ügyeit rendezte, Tanyon lenkikészítő telepet állított és az ó-gyallai observatoriumot kiépítette, fejlesztette. Komárom városában a rakpartokat kiépítette, téli kikötőt teremtett, földmivesiskolát, méntelepet, stb. állított fel és az érsekujvári vasut megalkotását támogatta és elősegítette. Mint Komárom vármegye egyik nagybirtokosa, dunaörsi gazdaságában, Komárom tőszomszédságában, mintaszerű gazdálkodást folytat és e birtokán pihen legszívesebben. – Czikkeket írt a Jogtudományi Közlönybe és a Nemzetgazdasági Szemlébe.
