Beőthy Zsigmond.
Beőthy Zsigmond.
Beőthy Zsigmond, a humorista B. László testvérbátyja, B. Zsolt édes atyja, született 1819 febr. 17-én Komáromban. A jogi pályára lépett és 1840-ben Komárommegye aljegyzője, majd szolgabírája lett. A megye és város társas életében ifjú korától kezdve jelentékeny szerepet vitt. 1848-ban a közoktatásügyi minisztériumba lépett fogalmazónak és a titkárságig emelkedett. Budavár ostroma alkalmával távozott Pestről és Komáromba vonult vissza, hol ügyvédkedett. 1861-ben Komárom követéül választotta; 1862-ben pedig a pesti váltótörvényszék bírája lett. A bírói pályán szép előmenetelt tett: 1864-ben táblai bíró, 1870-ben kuriai bíró és 1883-ban tanácselnök lett. 1886-ban vonult nyugalomba Komáromba. Ez alkalommal a király főrendiházi taggá nevezte ki, később pedig a titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1884-ben ülte 50 éves 292írói jubileumát Komáromban, hol 1896 januárjában hunyt el. Beőthy Zsigmond nagy munkásságot fejtett ki különösen szépirodalmi téren. 1836 és 1886 közt majdnem minden számottevő szépirodalmi lapba dolgozott. A jogi irodalom terén is tett kísérletet (Elemi magyar közjog. Pest, 1846.).
Művei: Koszorú. Pozsony, 1837. – Beszélytár. Pozsony, 1839. – Csáb. Dráma. Pest, 1839. – Jurista és a kis leány. Vígjáték. – Kóbor Istók. Bohózat. Pozsony, 1840. – Követválasztás. Vígjáték. Pápa, 1844. – Elemi magyar közjog. Pest, 1846. – Összes költeményei. Pest, 1851. – Az evang. házasságügyi új törvények. Pest, 1853. – Beszélyei. Pest, 1855. – A magyarországi prot. egyházra vonatkozó összes országos törvények. Budapest, 1876. – Újabb költeményei. Budapest, 1880.
