A kálvária.
A kálvária.
1740-től 1759-ig a bányák gazdag termést adtak. Közmondásossá lett, hogy a nagy királynő Selmeczbánya kincsével viselte a hétéves háborút. A város ekkor nagyszabású bányaberendezéseken kivül több közhasznú intézményt létesített, így 1746-ban vízvezetéket, 1770-ben pedig befejezte az Óvár előtti torony építését. Ezidőben jött létre Selmeczbánya egyik nevezetessége, melyet még ma is méltán megcsodál minden idegen. A jezsuitáktól származik az eszme, hogy a hitbeli buzgóság emelésére kálváriát kellene létesíteni. Legalkalmasabb helynek látszott e czélra egy, a várostól keletre fekvő kúpalakú hegy. De ez a terület a protestáns Fritz-családé volt, mely a megvételre jelentkezőknek kijelentette, hogy a birtok nem eladó. Mikor azonban Berger jezusita atya tudtára adta a tulajdonosnak, hogy kálvária czéljaira akarja megszerezni a hegyet, a család fejének annyira megtetszett ez a gondolat, hogy valóban magasztos jelét adva vallási türelmességének, a kúpot ingyen odaadta e czélra. Berger 1744-ben kezdte meg a kápolnák felépítésére szükséges pénz gyűjtését, s az Isten dicsőségére szánt nagy mű 1751-ben be volt fejezve.
