Csák Mátyus.
Csák Mátyus.
A mint a pápai követ Csák Mátyust, a felvidék hatalmas kényurát egyházi átok alá vetette (1311. junius 11.), hívei egymásután rohanták meg az érsekség birtokait. Igy Vörös Bede a többiek között Füzes-Gyarmat, Szodó, Sarló, Keszi és 297Ság helységeket pusztította el. Varjas Tamás, a János fia és Mócs fiai Páldot, Kis-gyarmatot, Iborfi István pedig Börzsönyt, Bajtát és Lelédet rohanták meg. Leléden nem maradt egy jobbágy sem; Börzsönyben elfoglalták az érsekség ezüstbányáit; Renold testvére, Péter pedig Szalka, Szete és Bernecze helységeket dúlta fel. (Pór Antal: Tamás mester, eszterg. érsek. Almanach 1889. évfoly. 58. 1. Knauz: II. 660–61.) A mint azonban az Anjouk uralma megszilárdult, Róbert Károly király bőkezüen kárpótolta az érsekséget az elszenvedett károkért. 1320. augusztus 20-án, az előbb (1315) adományozott Komárom váráért és vármegyéje fejében Bars vármegyét, valamint Bát városát adományozta Tamás érseknek. (Knauz: II. 781.)
A XV. század elején, a mikor Kanizsai János érsek 1403-ban a Zsigmond ellen fellépő nápolyi Lászlót támogatta, a király első hevében összes jószágaitól megfosztotta az érseket; ekkor a hontmegyei érseki birtokokat is a királyikincstár javára foglalták le. De Zsigmond és az érsek között csakhamar helyreállván a béke, az érseki javak visszakerültek Kanizsai birtokába, sőt Palóczi György érseksége (1423–39.) alatt pedig 1427-ben az érsek Börzsönyben bányajogot is nyert, s az érsekségi javak új adománynyal gyarapodtak. Albert király 1438-ban megkoronáztatásának emlékére az érsekségnek adományozta Drégely várát a hozzátartozó Palánk, Hont, Hidvég és Dejtár falvakkal egyetemben. Palóczi György érsek emlékét őrzi a füzesgyarmati templom, melyet a hagyomány szerint 1423-ban ő építtetett.
Az érseki birtokok legnagyobb kiterjedésüket Bakócz Tamás (1497–1521) alatt érték el. Bakócz Tamás birtokszerzeményei között a legkiválóbb helyet foglalja el Csábrág vára, melynek tartozékai között, az akkor Bars vármegye területéhez csatolt Bény város is szerepelt. 1504-ben Szalatnyán kilencz jobbágy-telket vásárolt Szalatnyai Jánostól. Werbőczi István ipa, Szobi Mihály pedig a Csall nevű helységében levő birtokrészét adományozta neki, melybe 1511-ben iktatták. 1517-ben Balogh Miklós györki birtokát vette meg. (Fraknói Vilmos czikke. Századok, 1888. 121.) E birtokok azonban az érsek magánvagyonát növelték. Bakócz Tamás szerzeményeit még életében elosztani kivánta rokonai között, ezért 1517-ben szabad végrendelkezési jogot eszközölt ki magának II. Lajos királytól. (Török: Magyarország Primása, II. 101–105). E végrendelet szerint Csábrágot tartozékaival Erdődi Bálint fiai, Farkas és István nyerték, ezeknek magvaszakadása esetén pedig Csábrág az esztergomi székesegyház mellett, a tőle alapított kápolnára szállott volna. Készpénzét és drágaságai egy részét a káptalannak hagyta, ezeket azonban II. Lajos lefoglalván, kárpótlásúl Damásd várát adta a káptalannak.
