Ipolybalog.

Teljes szövegű keresés

Ipolybalog.
Ipolybalog, Ipolymenti magyar kisközség, 123 házzal és 626 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Drégelypalánk, postája helyben van. 1232 ben, Bolug néven, már ismert hely volt, melyet II. András király zólyomi uradalmához csatolt. 1351-ben Nyék határjáró levelében találkozunk vele. E községtől vette nevét a Baloghy-család, melynek ősi birtoka volt; a család egyikt agja, Sándor, 1447-ben Hont vármegye követe. A Baloghyak itt még a mult század elején is földesurak voltak, de rajtuk kivül Szentkirályi Lászlónak is volt birtoka. Jelenleg Huszár Aladárnak van nagyobb jószága.
A falu régisége mellett szól az 1100-ból való temploma, melynek tornyán kereszt helyett korona van. Ennek a koronának történetét a néprege tarka köntösben és tömérdek változatban hagyta nemzedékről nemzedékre. Forrásaink azt a magyarázatot fűzik ehhez a hagyományhoz, hogy a Venczel és Róbert Károly királyok közötti viszályban Venczel a magyar szent koronát magával vitte és útjában a szent korona az ipolybalogi templomban pihent. Ennek emlékére van a templom tornyán korona, melyet a nép kegyelettel őriz. A templom kőfallal övezett, érdekes épülete a vármegye egyik nevezetesebb történelmi emléke.
Régi kúriát is találunk a faluban, a melyet Huszár Aladártól jelenleg Garamveszelei Kazy Lázár bérel. A község lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ipolybaloghoz tartozik Ináncs puszta.
Mintegy fél ezredév előtt, a falu közelében terült el a Kalonta nevű hajdani község, melynek ma a nyomát sem találjuk; ettől vette nevét az a Kalontai család, melynek egyik tagja, György, 1499-ben a vármegye alispánja volt.

Ipolybalog. – a Huszár-féle régi kúria.

Az ipolybalogi templom.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT