Bori.
Bori.
Bori, azelőtt Boór, magyar kisközség a Búr patak mentén, 73 házzal és 383 ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Szántó. Egykor kuriális nemes helység, honnan a Bory család más vármegyékbe is elszármazott. Hajdan három falu része volt, úgymind Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. Első okleveles említését 1263-ban találjuk; érdekesebb följegyzésre azonban 1275-ben akadunk, a midőn IV. László király az Ottokár cseh király ellen vívott csatákban tanúsított vitézségért Márton fiának, Miklósnak, az elpusztult Bwrry (Buri) földjét adományozta. Ebben az adománylevélben a következő határok szabják meg a birtok területét: Borfői Mikus földe, Golvágfő, Monorosvég és Monoros-patak. 1330-ban újabb okleveles nyomára akadunk a községnek, a mikor a sági konvent előtt Bory Noyssa fiai és Bory Pető egyezségre lépnek egymással. A XVI. században a Libárdy családnak volt itt birtoka, mely családból volt Szondy drégelyi két apródjának egyike. 1629-ben része volt itt a Pomoti családnak is. Az ősi Bory családot még a múlt század elején is uralta a falu, mígnem a század dereka táján a nemes község váltotta magához a birtokot. Jelenleg Dalotti Aladárnak van itt nagyobb birtoka. A falu határában meleg forrás van, melyet a nép bori buzgónak nevezett el. Bori községhez tartozik a Ráró-major.
Alsózsember. – Az ősi Zsembery-kastély. (Most Rudnay Béláé.)
Bernecze. – Szokoly Alajos úrilaka.
