Követi utasítások.
Követi utasítások.
De azután II. Lipót amaz igérete, hogy Magyarország alkotmányát visszaállítja, a sérelmeket orvosolja és magát megkoronáztatja, – a vármegyéket megnyugtatta. Az ország valósággal „hazafias lázban” égett. Heves vármegye az 1790–91-i országgyűlésre követi utasításul egész jogi tanulmányt dolgoztatott ki, mely részletesen felöleli a vármegyék közjogi, politikai, vallásügyi, nevelésügyi, katonai, társadalmi, igazgatási, kereskedelmi, törvénykezési sérelmeit és kívánalmait. Az utasításokban a népjog védelmét hangoztatják, új koronázási diplomát kívánnak, melyből kitünjék, hogy nem a nép van a királyért, hanem a király van a népért. Miután az 1715:14. t.-czikk ellenére országgyűlést az uralkodók nem hívtak össze, sürgős esetben azt a király nélkül a nádor vagy az ország első zászlósura is összehívhassa. Adót országgyűlésen kívül kivetni nem szabad. A kormányszékek jogkörét írják körül pontosan, ezek a törvénytelen rendeleteket ne hajtsák végre. A koronaőrökre a jövőben súlyos büntetést szabjanak ki, ha a koronát nem őrzik meg, vagy nem védelmezik meg az eltávolítás ellen.
Vallási szempontból a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi és linczi egyezségek megújítását kívánják. Az iskolaügyben tanítási nyelvül a magyar nyelvet és a II. József alatt Jászberénybe átvitt gyöngyösi gimnázium visszahelyezését kérik. Belátják, hogy az állandó katonaság nem mellőzhető, de határozzák meg az állandó katonaság számát, ezzel együtt szabályozzák a nemesi és személyes felkelés ügyét, a magyar katonaságot szállítsák idegenből haza és a magyar ezredekhez magyar tiszteket nevezzenek ki. Társadalmi szempontból a felvidékről az alföldre való telepítést ajánlják. Intézkedéseket kérnek a szegényügy rendezésére, az őrültek és nyomorékok sürgős elhelyezésére. Fölszólalnak a rendjelek és kitüntetések osztogatása ellen, az öltözetben, életmódban való fényűzés ellen, a miért is elő kellene írni „a magyar nemes egyszerű, de méltóságos ruházati módját.”
A közgazdaság előmozdítására hídakat, útakat építsenek, az erdőket rendezzék, a közmunkákat szabályozzák. Az ipart fejlesszék, a rossz vámrendszert és az ország belső vámjait is rendezzék.
Az 1790–91-i országgyűlés sok üdvös törvényt hozott, az ország alkotmányát visszaállította arra az alapra, a melyen az 1723-i törvény szerint nyugodott. Heves vármegye rendeit ez a megoldás nem elégítette ki, ők a magyar népjog védelmére az 1723-i koronázási diplománál több biztosítékot követeltek, az országgyűlés folyamán is fölszólították a követeket a tervezett diplomához való szigorú ragaszkodásra.75) De hiába, mert az ország rendeinek többsége az uralkodó óhaja előtt meghajolt, a biztosítékokból engedett. Már ez országgyűlés is alkotott egy-két korszerű reformot, azután nagyfontosságú volt amaz intézkedése, hogy e szükséges reformok tanulmányozására regnicolaris commissiót alakított, melynek munkálatait azonban a kitört franczia háborúk megakasztották. Az 1792-i koronázó országgyűlésre Heves vármegye munkálatait kívánja tárgyalás alá venni, különösen a közoktatási és úrbéri ügyekben. A főbenjáró bűntettekre szigorú bűntetést kérnek, a belső reformok fejlesztését 588sürgetik. Nevezetes, hogy ekkor a vármegye megnyugodott ugyan már az 1723-i koronázási diplomában, de azért ama jogfenntartással, ha a szükség úgy kívánja, a követek ennek kibővítésére törekedjenek.76) De az országgyűlés e reformokkal nem foglalkozott, a koronázás után feloszlott, mert a franczia háború fenyegetett.
75) U. o. 1790 október 7.
76) U. o. 1792 április 12.
A következő országgyűléseket 1796, 1802, 1805, 1807, 1808, 1811–12-ben, háborús időkben tartották. E körülmény magyarázza meg, hogy ez országgyűlések első sorban katona és adó megszavazással foglalkoztak, az alkotmányos kérdések, a korszerű reformok háttérbe szorultak. A háborús idők jellegét tüntették föl Heves vármegye követi utasításai is. Az 1796-i országgyűlés előtt József nádor informáló levelet küldött a vármegyéhez, hogy a belügyi kérdéseket halasszák a következő országgyűlésre, mert az országgyűlésnek a hadi segély alkotja főtárgyát. Az 1802-i országgyűlésre a vármegye 12 pontban adott utasítást a követeknek, a melyekben a királyi propozícziók pártolását hangsúlyozzák. Az igazságszolgáltatás reformjáról, a teherviselés könnyítéséről, az érczpénzekről, a mértékek szabályozásáról van szó az utasításokban. Heves vármegye követeinek szigorúan meghagyta, hogy az újonczmegszavazás jogáról le nem mondjanak, így az újonczokat az ország rendeivel egyetértőleg a bécsi udvar ellenére csak három évre szavazták meg.77)
77) U. o. 1802 márczius 22.
Az 1805-i országgyűlésre Heves vármegye követi utasításai a katonai kérdésekkel, az adózással és az ujságok izgatásaival foglalkoztak. Most már nemcsak az újonczok létszámának megállapítására, hanem az újonczozás módjának meghatározására is felhívják az országgyűlés figyelmét, mert Heves vármegyében is több visszaélést tapasztaltak ezen a téren. A vármegyére 12 porta többletet írt az országgyűlés, azt szállítsák le. Az ujságok veszélyes elveket hirdetnek, féktelenséget és a felsőbbségek iránt való engedetlenséget keltenek szép jelszavak alatt, azért ez ujságokat figyelemmel kísérjék s a visszaéléseket büntessék meg. Az utasítások pontjaiban helyi érdekű dolog volt, hogy az egriek külön portaszámítását szüntessék meg, őket kebelezzék be teljesen a vármegyébe, továbbá az egri püspöknek, minthogy már érseki rangra emelkedett, a hétszemélyes táblán az esztergomi és kalocsai érsekségek módjára széket biztosítsanak.78)
78) U. o. 1805 szeptember 23.
Az 1807-i országgyűlést Budára hívták össze, a vármegye 19 pontban adott követi utasítást abban a reményben, hogy az ország belügyeiről is fognak itt tanácskozni. A nemesi kiváltságok fenntartására a közterhek méltányos elintézését és a regnicolaris deputácziónak igazságszolgáltatásra vonatkozó reformját kívánják az országgyűlésen tárgyaltatni. A vám-, posta- és bányakezelők magyarok legyenek. Magyar ezredekhez magyar tiszteket nevezzenek ki s a szolgálati nyelv a magyar legyen. A só árát s a vámokat országgyűlésen kívül ne emeljék föl. Ugyancsak belefoglalták az utasításokba a 12 porta leszállítását, Eger városának a vármegyébe való bekebelezését és az egri érseknek a hétszemélyes tábla tagjai közé való felvételét.79) Legnagyobb volt az állandó katonatartás ellen való panasz, melyre még az országgyűlés folyamán pótutasítást adtak a követnek, hogy az újonczokat csak évről-évre ajánlják meg s nem, mint 1802-ben, három évre. Ez az országgyűlés is leginkább katona és adóügyekkel foglalkozott, de 29-ik t.-czikke nevezetes volt Heves vármegyére. E t.-czikk szerint Eger város vizentúli részét Tihamér, Almagyar, Czegléd, Szőlőske nevű területekkel Heves vármegyébe kebelezték be, a minek fejében az 1812:6 t.-czikk szerint Ivánka, Egerfarmost, Szőke pusztát és Kistálya alatt egy malomzúgót Borsod vármegyének engedtek át kárpótlásul.
79) U. o. 1807 február 14.
Az 1808-i országgyűlést Pozsonyba tisztán a királyné koronázása végett hívták egybe. A vármegye ezért mégis adott utasítást a követeknek, hogy a mult országgyűlésről elhalasztott ügyek tárgyalását, főleg a regnicolaris bizottságnak a felkelésre vonatkozó munkálatát sürgessék meg. Az országgyűlésen az uralkodó lelkes felszólítására a rendek a nemesi felkelést három évre megszavazták, a mi Heves vármegyében visszatetszést idézett elő és ezért a követeknek az országgyűlés lefolyásáról szóló jelentését a közgyűlés a levéltárba helyeztette.80)
80) U. o. 1809 január 29.
Az 1811-ben Pozsonyba hívott országgyűlésre Heves vármegye követeinek 17 pontból álló utasítást adott, a melyek leginkább a pénzügyi devalváczióval, a pénzügyi műveletek törvény ellenes voltával foglalkoztak. Az országgyűlésen a pénzügy körül erős küzdelmek folytak, azért a vármegye pótutasításokat is adott, hogy a pénzügyi műveletekkel szemben a követek az országnak nemcsak 589anyagi, de alkotmányos érdekét is megóvni törekedjenek. Az országgyűlés belenyúlott az 1812-i esztendőbe és ez országgyűlés után a vármegye a követeknek az ország alkotmányához és sarkalatos törvényeihez való törhetetlen ragaszkodásokért köszönetét fejezte ki.
Ez volt e korban az utolsó országgyűlés, a következőt csak 1825-ben hívták össze. A háborús idők voltak okai annak, hogy az 1790–91-ben kiküldött regnicolaris bizottságok munkálatait nem vehették békés tárgyalás alá, azokat 1825-ben újból kellett elkezdeniök. Heves vármegye megtett mindent, a mit tehetett a rendi alkotmány védelmére, de valamint az egész országot, úgy Heves vármegyét is ez időben a napoleoni harczok érdekelték közelebbről.
