Az adóügy.
Az adóügy.
A vármegye így nem volt irányítója az országos politikának, hanem csak az országgyűlésen hozott törvények végrehajtó közege. A vármegyét állandóan az adó kivetése foglalkoztatta. Heves vármegyében, mint a legtöbb vármegyében, az a rendszer dívott, hogy a jobbágyságnak összeírt tényleges ingósága vagyis tehetősége szolgált adóalapul, dikául. 1715-ben a kettős vármegye portáinak száma 88 volt és 119 község dikáit számlálták össze Heves vármegyében. Eger városa 8 portája után külön fizette a contributiót. Eger városának Borsod vármegyével való viszálya felújult az adókivetés miatt, ez ügyben „Püspök-Eger városának szegény lakossága” Heves vármegye támogatásáért folyamodott, míg végre 1717-ben a vitát a királyi leirat akként döntötte el, hogy Eger városának vizentúli része Borsodhoz tartozik.1)
1) Szederkényi i. m. IV. 165.
573Az adóügy intézése 1715 után továbbra is az országos tanácskozmány kezében maradt. Az 1723:67. t.-czikk újból elrendeli a porták számának rectificatióját. A kettős vármegye portáinak számát 1724-ben 94-re, Eger városét 10-re igazították ki. Majd az országos bizottság a kettős vármegye portáit 1729-ben 100-ra emelte amaz okból, hogy az elnéptelenedett Polgári község jobbágyai jórészt Heves vármegyében telepedtek le. Hiábavaló volt a vármegye tiltakozása ez ellen, a porták száma megmaradt 1733-ban is és csekély hullámzást tüntet föl 1780-ig. Ekkor a kettős vármegyében 114, Eger városában 9 1/2 portát számoltak.
Az adókivetés országos módja tehát nem változott meg, de a vármegye a saját kebelében 1726-ban megváltoztatta a repartiálás módját. Az adókivetés régi alapját, a dikát, a jobbágytelkekre megszüntette, a helyett állandóbb alapot, a háziportiót hozta be. A nemesi taksát továbbra is dikák arányában állapították meg. A kettős vármegye háziportióinak számát 525-ben állapították meg; 1733-ban 548-ra rektifikálták. Az országos contributiókon kívül szedte még a vármegye a saját szükségleteire a házi adót. Voltak rendkívüli segélyadók is ő felsége intézkedésére és egyéb commissiók kiadására. 1722-ben a kettős vármegye Boromi Sz. Károly bécsi templomára 62 frt. 34 dénárt, Magyarország és Stájer közötti határkiigazításra 76 frt. 5 dénárt szavazott meg.
