Abszolutizmus.
Abszolutizmus.
És az adóterhek emez emelése, kivetése, beszedése mind önkényesen, országgyűlésen kívül, magyar törvények ellenére történt. A nemzet országgyűlésen nem adhatta elő panaszát, mert 1687 óta országgyűlést tartottak. A régi magyar hatóságok: kanczellária, udvari kamara, amennyiben megmaradtak, az önkény és idegen uralom eszközei lettek, a kamarai tisztviselők is mind idegenek voltak. Egyedül a vármegyei intézményt, a helyi önkormányzat közegét nem lehetett elnémetesíteni, de ezt is ebben a korban mindinkább adóbehajtási közeggé akarta sülyeszteni az udvari politika. A vármegyék és a katonai meg a pénzügyi közegek között éles összetűzések voltak, a vármegyék őrízték meg és mentették meg Magyarország önállóságát, ezek akadályozták meg az „absolutus dominatus” megalkotását.
