Szabadalmak.
Szabadalmak.
A város élén állott a bíró, mellette 12 esküdt (1391) működött. V. István király szabadalmait III. Endre király a város polgárainak kérelmére 1295-ben megerősítette, de azért a város polgárait jogaikban gyakran háborgatták, részint a püspök és a káptalan, részint a főispán. Miklós fia, Domonkos, győri bíró kérésére Nagy Lajos király 1361 július 3-án a bíráskodásra nézve becses kedvezményeket kapott, melyek különösen a kereskedők érdekeit mozdították elő. Ebben a korban ugyanis gyakran megtörtént, hogy ha valamely győri polgár valahol adós maradt, nem ezt perelték be, hanem ha bárhol győri embert találtak, azt elfogták és mindaddig fogva tartották, míg az adós a győri polgártársa helyett le nem fizette a tartozást, mikor is azután szabadon bocsátották. Ezt a visszás helyzetet kívánta megszüntetni Nagy Lajos király 1361. évi kiváltságlevele, melyben a győri polgároknak polgártársaik adósságaiért vagy más tartozásaiért való bebörtönözését szigorúan megtiltotta s a győri polgárok elleni követeléseket a győri bíró és esküdtek bíráskodása elé utalta. (Szávay Gyula Győr város monogr. 150.) A győri vár előtt összegyűlt vendégnépeket, a kik a káptalan földesurasága alá tartoztak, IV. László király 1273-ban ruházta fel szabadalmakkal.
A város szabadalmait I. Károly 1323-ban, V. László 1455-ben, Mátyás király 1465-ben, II. Ulászló 1496-ban erősítette meg.
